Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)

Harmadik rész: Az április 10-iki ütközet

Melléklet Tragor Ignác dr. Vác története 1848/49-ben című munkájához.

A magyar hadsereg főparancsnoka a néphez.

xs. magyar hadsereg előre halad. Az igazság istene a szent ügynek adja győzeK meit, s a merre a szabadság zászlója leng, az önkény zsoldosai, a népnyomorgalók szolgái futnak fegyvereink előtt.

De midőn vitéz seregem a nép szabadságáért vív, nem lehetett azon szerencsétlenekről elfeledkeznem, kiket a harcz viszálya az ellenség kezébe ejtett foglyokul; mert ellenségeink, hogy igazságtalanságuk mértékét tetézzék, a vademberektől is szentül tartott általános népjögok tiprósával foglyainkon legdurvább embertelenséget követnek el, míg mi az osztrák foglyok iránt mind azon tekintetekkel vagyunk, inellyer a szerencsétlenség mívelt emberektől igénybe vehet. — En azért következő felszólítást küldtem

A magyar országba beütött cs. k. osztrák hadsereg főparancsnokának magyar országban ott a hol.

Méltó bosszankodással hallja a törvényes szabadságáért vívó magyarhon kormánya, hogy míg mi, részünkről az osztrák, tisztek és legények iránt mind azon tekintetekkel vagyunk, mclylycl minden derék vitéz fegyvertelen s ennélfogva védtelen ellensége iránt, mint ember viseltetni tartozik — addig osztrák részről a magyar hadifoglyok, tisztek szintúgy mint legények oliy sorsnak kitevők, melylyel a legszigorúbb törvények a Jegsúlyosb bűnösöket sem illetik.

Mind azon proclamatiók, számkiüzetések, közigazgatási és úgynevezett hódolati intézkedések után, mellyekkel a magyar országba beütött cs. k. osztrák hadsereg főparancsnoka — mind azoknak várakozása ellen, kik lovagias jellemében hittek — eddig herostialiens dicsőséget megalapítani, és megörökíteni akarni Játszott, jobbat ugyan szánandó hadifoglyaink részére nem tárhattunk; mégis feilázzadt minden emberi érzelem azon borzasztó tényeknek szemtanuk álrali bebizonyulására, meJlyekért vad rablók elpirulnának, de mellyeket egy fővezér elkövetni nem pirult és nem pirul, tetteinek hitványságát azon üres és szemfényvesztő nyilatkozatuk által palástolván, hogy gyalázatosságai elvetemült statuabűnösük elleni törvényes lépéseknél nem egyebek.

Iá szivlázzító bizonyosság arra kénszérit, hogy nemesb érzelmünk ellenére azon természetes jogelv szerint „szem szemért, fog fogért,“ mi a magyar országba beütött cs. k. osztrák hadsereg főparancsnokának következő két választható utat adjuk tisztán clibe:

Vagy ád a magyar országba beütött cs. k. osztrák hadsereg főparancsnoka bezárólag 20ik Aprilsig 1849 keze aláírásával biztosított részletes, a népek általános jogain alapuló nyilatkozatot arról, mikép akarnak részükről a magyar hadifoglyokkal bánni, s akkor e nyilatkozat számunkra is szabályzatul szolgáland az osztrák hadifoglyokkal! bánásmódra:

Vagy a nevezett főparancsnok c felszólításra sem felel, a mint hogy eddigelé győzelmi e 1 b i zak о d á s áb a n méltósága alatt lenni hitte akármi felszólításunkra felelni; akkor minden osztrák foglyok, tábornokok, törzs- és íűtisztek közkatona-illetményre tétetnek, és velők mint közrab okkal fogunk bánni.

Ezekhez a nemzet törvényes kormánya meghagyásából még a következőket jegyzem meg:

lőr. Minden egy magyar fejért három osztrák fej esik.

2or. Minden született vagy csak honosított magyar, ki osztrák szolgálatban ellenünk fegyvert visel, föltétien árulói halállal meghalandó.

3or. Magyar ország készen áll élethalalraí harezra, merta nép hosszutűréséből kifogyott, melylyel eddig elnyomói iránt viseltetett.

fl/Ъ- éj? * -Clürgci« tábornok.

qörgei 1849 Április 12-iki kiáltványa.

te

'ii|.4'U»WWH»IWlII4I.'IM> ■" '»И1Ч num