Tragor Ignác (szerk.): Váci hősök, halottak, hadifoglyok és harctéri sebesültek 1914 - 1918-ban (Vác, 1933)

A hősök

100 coli. 1915. március 22-én hadifogságba jutott, több táborban volt hadifogoly és 1918. no­vember 20-án került haza. Váradi Mihály földműves, 6. gyalogez­­redbeli gyalogos 1915-ben Szibériában volt hadifogoly. Ott halt meg. Róm. kát. val­­lású volt. Várfoki János gyalogos 1914 telén a Kárpátokban hősi halált halt. Vergler János 8. honvéd-gyalogezred­­beli tartalékos 1915-ben Nikolsz-usszuriszkban volt orosz hadifogoly. Veszelei Sándor gyári munkás született Vácon 1883-ban. A cs. és kir. 5. huszár­ezred tartalékosa volt. 1917 szeptember ha­vában a tölgyesi szorosnál az oláhok ellen vi­tézül küzdve hősi halált halt. Róm. kát. val­lásit volt. Vida Károly kőműves, Vida Károly és Vida Mária fia, született Vácon 1895-ben. Mint a 32. gyalogezred őrvezetője 22 hónapig szolgált a harctéren. Kitüntetései a kis ezüst vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt. Vidovits Lajos lakatos született Vácon 1885-ben. 1916 nyarán az orosz támadás alkalmával Galíciában hősi halált halt. Róm. kát. vallású volt. Viola István 1. honvéd-gyalogezredbeli tartalékos tizedes az olasz harctéren, a Monte San Gábrielén teljesített bátor és vitéz ma­gatartásáért 1917 októberében az ezüst viféz­­ségi érmei kapta. Viski Adám földműves a harctéren szerzett betegsége következtében Vácon halt meg a hadikórházban. 20 éves róm. kát. vallású volt. Viski Márton a 14. gyalogezred nép­­felkelője, 1914 szeptemberében a balkönyökét és balcombját átlőtte egy ellenséges golyó. Vízi József földműves az orosz harc­téren eltűnt. 22 éves róm. kát. vallású volt. Vízi János testnevelő-tanár született 1888-ban Márkó veszprém-megyei község­ben. 1911. szeptember 1. óta működik Vácon a piarista gimnáziumban. 1915-ben mint hadi­önkéntes vonult be a cs. és kir. 11. tábori ágyús-ezredhez. 1915 szeptemberében egy 15 centiméteres tarack-üteghez helyezték át és mint zászlóst az olasz harctérre küldték. (Ebből az ütegből 1916 májusában a 20. honvéd nehéz-íüzérezred 1. ütege lett.) A VII. VIII. és IX. Isonzó-csatában az ellen­ség előtt tanúsított bátor magatartása elisme­réséül 1916 június havában a kis ezüst vi­tézségi érmet, az év novemberében ugyancsak a kis ezüst vitézségi érmet másodszor és ugyanaz év decemberében a bronz vitézségi érmet kapta. 1917. január 1-én a király had­nagynak nevezte ki és ez időtől az orosz had­színtérre rendelték. Eredményes tevékenysé­géért a király az év végén legfelsőbb elisme­résben részesítette. 1918 májusában megkapta utólag a nagy ezüst vitézségi érmet a IX. Isonzó-csatában kifejtett eredményes működé­séért. 1918 november 4-én, a fegyverszünet kihirdetése után olasz hadifogságba került és csak egy év múlva 1919 novemberében jutott haza. 1923-ban a kormányzó vitézzé avatta. Ekkor családi nevét Erdélyi-re változ­tatta. Víg József köteles az olasz harctéren eltűnt. A bíróság holttá nyilvánította. 38 éves róm. kát. vallású volt. Vogel Jónos 6. honvéd-gyalogezredbeli tartalékos 1915-ben Csita fogolytáborában volt. Volentics István 32. gyalogezredbeli gyalogos 1914 őszén a balkezén megsebesült. Vörös Gyula 1. honvéd-gyalogezredbeli tartalékos 1914-ben Tomszkban volt hadi­fogoly. Vörös Ferenc borbély, Vörös Ferenc és Gyurinka Mária fia, született Vácon 1880- ban. Mint a 32. gyalogezred tartalékosa vo­nult be, az északi harctérre vitték és ott 1914

Next

/
Thumbnails
Contents