Tragor Ignác (szerk.): Váci hősök, halottak, hadifoglyok és harctéri sebesültek 1914 - 1918-ban (Vác, 1933)
A hősök
91 beszédeket mondott a hadbavonuló váci huszároknak, rövidesen ezután ö is lekerült mint tartalékos honvéd-hadnagy a kaposvári nép* felkelő ezreddel a szerb harctérre. Szeptember* ben a Dugó*hegy ostrománál őrnagyuk is, Bárdos Ernő is elesett. Harmadnapra meg* sebesült a lábára és hazajött. Itthon sajtó alá rendezte a Virágos vonattól a vöröskeresz* tesig című verskötetét, mely azért is, mert első háborús könyv volt, páratlan népszerű* ségre tett szert, úgyhogy négy kiadást ért el. Mikor megint bevonult, ismét a szerb harc* térre rendelték, majd Galíciába küldték. Ha* lála előtt két hónappal Versecen találkozott ifjú feleségével, a váci születésű Tóján Etellel és búcsúzott tőle, mert az olasz harctérre ké* szülődött. Ez volt utolsó találkozójuk. Akkor kérte meg hitvesét, hogyha elesne tűzön, pok* Ion keresztül menjen utána, hozza haza a holttestét, mert a váci középvárosi temetőben akar nyugodni. 1915. július 31*én reggel háromnegyed nyolckor a századát vezette, mikor észre vette, hogy a túlnyomó ellenség bekerítette őket. Lenn a lövészárokban még biztatta a katonákat, hogy: ne engedjük ma* gunkat! nem leszünk az olaszok foglyai! Ezek voltak az utolsó szavai, azután kardot rántva kiugrott a lövészárokból, hogy rohamot vezényeljen. Amint kinyitotta száját, még há* rom lépést ment előre, de már vér borította ajkait, egy dum*dum golyó összeroncsolta a fejét. Negyven lépésnyire temették el attól a helytől ahol elesett. A hősi halála hírét hozó dandárlelkészi értesítés azt is közli, hogy előző napon még felolvasta bajtársainak A dober* dói halottmezőn című költeményét és másnap már ő is a halott hősök közé került. A katolikus irodalomnak egyik büszkesége volt és tevékeny résztvett a néppári mozgal* makban — írta róla nekrológjában az Alkot* mány (augusztus 8.) Szécsényi Sándor órás harctéri beteg* sége következtében halt meg Vácon. 18 éves izraelita vallású volt. Székely Gyula 16. honvéd*gyalogezred* beli tartalékos 1916*ban a harctéren eltűnt. Széli István 32. gyalogezredbeli gyalogos 1914*ben Berezovkában volt hadifogoly. Szényey Ferenc cipészmester, Szényey Sándor kocsigyártó és Farkas Eszter fia, szü* letett Cegléden 18Г5. február 16*án. 1915. január Bén vonult be az 1. honvéd*gyalog* ezredbe. Az orosz harctéren több ütközetben vett részt, így Oroszvágás, Makafka stb. 1915 június hó folyamán meg is sebesült. Kitünte* tései a kis* és nagy ezüst vitézségi érem és a Károly*csapatkereszt. 1918. november 18*án szerelt le mint szakaszvezető. Szieber Mátyás gőzmalmi munkás 1916. március 23*án Caticiben San Michele mellett halt hősi halált. 18 éves róm. kát. vallású volt. Szíjártó János művezető az oláh harc* téren halt meg. 35 éves róm. kát. vallású volt. Szikora András 38. gyalogezredbeli tar* talékos 1915*ben Petropavlovszkban volt ha* difogoly. Szikora István földműves, Szikora István és Szikora Mária fia, született Vácon 1888* ban. A6. vártüzérezred tüzére volt és 38 hó* napig szolgált a harctéren. Kitüntetései a bronz vitézségi érem, a Károly*csapatkereszt és a sebesülési érem. Sziládi József kőműves, a 46. gyalog* ezred tartalékosa 1916*ban eltűnt az olasz harctéren. 29 éves róm. kát. vallású volt. Szili Lajos 1. honvéd*gyalogezredbeli honvéd 1914 őszén megsebesült. Szilveszter József szövőgyári munkave* zető az oláh harctéren eltűnt. 34 éves róm. kát. vallású volt. Szinai László ács eltűnt az orosz harc* téren. 39 éves róm. kát. vallású volt. Szíjjártó Imre cipészmester, Szíj jártó Fe* renc és Bojtos Anna fia, született Vácon
