Tragor Ignác (szerk.): Váci hősök, halottak, hadifoglyok és harctéri sebesültek 1914 - 1918-ban (Vác, 1933)
A hősök
58 Marafka (Marhefka) Mihály 22 éves rom. kát. vallású földműves az orosz harctéren Galíciában megsebesült és idehaza Vácon halt meg. Markovics Sándor, a Váci Állandó Mozgószinház tulajdonosa mint tartalékos őrmester vonult az északi harctérre. 1914 őszén megsebült és házi ápolásra hazaküldték. 1915 novemberében az ellenség előtt teljesített vitéz magatartásának elismeréséül a kis ezüst vitéz* ségi érmet kapta. Marofkó Ferenc a 72. gyalogezred gyalogosa 191Aben eltűnt. Marosy Dénes kereskedő, Marosy Ferenc borkereskedő fia, született Vácon 18Г6. július 24*én. A váci gimnázium négy alsó osztályát elvégezve, a soproni állami kereskedelmi akadémia hallgatója lett. Az érettségi után atyja üzletében, majd önállóan működött 1915. augusztus 1-én mint önkéntes vonult be az 1. honvéd-gyalogezredhez és kiképzése után mint hadapródjelölt őrmester 1916 tavaszán a XX. menettel az olasz harctérre ment. Ott pionírtiszti kiképzést nyert, s az év május végén az orosz harctérre vezényelték. A 11/12 népfelkelő zászlóalj kötelékében mint pionír* szakaszparancsnok vett részt a Gorohowtól keletre fekvő Wilhelminouka-Sophievka melletti ütközetben, amikor (1916. június 10-én) zászlóalja teljesen megsemmisült. Csak néhá* nyuknak sikerült a kozákoktól körülvett gyűrűből irtózatos harc cs erőmegfeszítés árán kitörni. Ekkor több zászlóalj megmaradt töredékével együtt Erdélybe vezényelték őket az oláh határra. 1916 augusztusában Békás* szorosban foglaltak állást a betört oláhok ellen. A beözönlő túlerőt heteken át tartották vissza folytonos harcokban lassú visszavonulással. Szeptember 16*án kórházba került. Felgyó* gyulása után 191Г februárjában mint zászlóst az V/6 szabadkai népfelkelőzászlóaljhoz vezé* nyelték Albániába. Később az olasz harctéren Lusnya, majd Fieriben a Vojusa folyó part* ján teljesített szolgálatot. 1917. február l*én hadnagy lett, 1918*ban az olaszok visszaszo* rították őket a Vojusától és Marosy hadnagy az idegölő harcok következtében kórházba ke* rült és ott feküdt a leszerelésig. Kitüntetései a másodosztályú ezüst vitézségi érem, а кого* nás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján és a Károly*csapatkereszt. Marosy Endre magántisztviselő, Marosy Ferenc borkereskedő fia, született Vácon 18?T* ben. Iskoláit a gimnázium négy osztályáig szülővárosában, a kereskedelmi akadémiát Sop* ronban végezte és mint tisztviselő működött a háború kitöréséig, amikor mint népfelkelő hadnagy vonult be a pécsi 19. honvéd*gya* logezredhez. Előbb Boszniában védték a Dri* nát, majd előrenyomultak, míg Eazarevácnál a szerbek visszaverték őket. Mint hátvéd foly* tonos harcok közt vonultak vissza Belgrádig és az utolsó napon sikerült még nekik átkel* niök Zimonyba. Közben főhadnagy és század* parancsnok lett, s a Száva*vonal biztosítása után 1915 őszén újból Szerbia ellen vonultak és Visegrádnál átkelve a Dunán elfoglalták Plevjét és a szandzsákot. Átcsoportosítás után 1916 januárjában a Lovcent ostromolták meg és foglalták el. A békétkérő montenegrói követet az ő századának tábori őrse fogadta és kisérte a főparancsnoksághoz. Monteneg* róban Abessiáig nyomultak elő, majd Albá* niában megtörték az ellenség ellenállását. Erre cseh csapatokkal váltották fel őket és olasz harctérre vezényelték. Azután Karintiában, Görznél és az Isonzónál harcoltak. 191ü*ben századát az 1. honvéd*gyalogezredbe olvasz* tották és a Doberdóra vitték. A 20. honvéd hadosztályt, a melynek kötelékébe az ezred tartozott, később az orosz harctérre vezényelték és ők több hónapon át Volchiniában lövész* árokban feküdtek. Három évnél tovább tartott harctéri szolgálat után 1918*ban a keleti had*
