Tragor Ignác (szerk.): Váci hősök, halottak, hadifoglyok és harctéri sebesültek 1914 - 1918-ban (Vác, 1933)

A hősök

= 102 191í-ben Csardcsuj fogolytáborban volt. Zacher József 32. gyalogezredbeli tar­talékos 1914-ben Szibériában volt hadifogoly. Zaduba József ácssegéd az olasz harc­téren eltűnt. 29 éves róm. kát. vallású volt. Zadubán Ferenc 30. honvéd-gyalog­­ezredbeli tartalékos orosz hadifogoly volt. Zboroczky János 1. honvéd-gyalogez­­redbeli honvéd a Monte San Gábrielén sú­lyosan megsebesült, de még sebesülten is 20 órán át harcolt. Hadseregparancsnoksága ezért a nagy ezüst vitézségi éremmel tüntette ki 191Г októberében. Zelenka János kőműves mester az 1. honvéd-gyalogezred tizedese volt. 191Г április havában a hadseregparancsnokság az ellenség előtt tanúsított bátor és vitéz magatartása elis^ méréséül az ezüst vitézségi érmet adományozta neki. Zeller Tibor tanár, 29. honvéd-gyalog­­ezredbeli hadapródőrmester a harctéren zászlós lett. 1915. június 9-én Dnyeszfer partján folyt ütközetben az oroszok elfogták és Tetjusi vá­rosba (Kazán kormányzóságban) bellebbezték. Élményeiről és tapasztalatairól előadást tartott 1920. július 20-án egyesületünkben. Zemanovich János a 15. népfelkelő gyalogezredhez vonult be a mozgósítás elején. 1915 április havában megsebesült és orosz fogságba jutott. A szibériai Tabolsk tartomány Libctkova városába internálták. Zeniek Károly cipész született Vácon 1881-ben. Mint a cs. és kir. 34. gyalogez­red népfelkelője vonult hadba. 1915. augusztus 22-én az orosz harctéren hősi halált halt. Róm. kát. vallású volt. Zoliéi Imre péplakatos született Vácon 1894-ben. Az 1. honvéd népfelkelő gyalog­ezred őrvezetője volt. 1915 január 1-én elesett a kárpáti harcokban. Róm. kát. vallású volt. Zrínyi Gyula szabó az olasz harctéren eltűnt. 26 éves róm. kát. vallású volt. Zubovits Fedor szoigáiatonkívüii vi­­szonyban levő honvédhuszár százados, majd őrnagy született Felsőtúron (Hont m.) 1846. október 24-én. A gimnázium I. és II. osz­tályát (1855-5Г) Vácon járta, a többit Bécs­­ben a Teraziánumban végezte, azután katonai pályára lépett. 1866-ban lett hadnagy és sok hadjáratban vett részt. Mint a váci 6. hóm­­védhuszárezred századosa és a Migazzi kas­tély bérlője gyakran szerepelt Vácon. A moz­gósításkor visegrádi kúriájában lakott és nyomá­ban jelentkezett katonai szolgálattételre a leg-=­­felsőbb hadvezetőségnél. A hadügyminiszté­riumtól egy torpedó-osztály fölállítására ka­pott megbízást. (K. u. k. Landtorpedo Ab­­theilung Vác.) Vácon fogott hozzá hatvan önként jelentkezett ügyes és elszánt legény­ségből álló csapatának kiképzéséhez. Saját találmányú szárazföldi torpedói hasznosnak bi­zonyultak, mert robbanásuk erejével rettenetes pusztítást okoztak az ellenség soraiban. Emez eredményes szolgálatai elismeréséül már 1914 őszén a király az ezüst katonai érdeméremmel, 1916 február havában pedig a harmadosztályú vaskorona^rend jelvényével tüntette ki. Ez utóbbi magas kitüntetést az öreg katona ezzel a hőstettel érdemelte ki: 1915. szeptember 20-án azt a parancsot kapta, hogy torpedó-osztályával haladék nélkül vegyen részt a Monte Piano elleni támadásban. A magyar-osztrák állásokat aznap óriási erővel támadták meg az olaszok. Zubovits kapitány, ki a völgyben levő Po­­perónál már hatvan órája küzdött, azonnal hozzáfogott a parancs teljesítéséhez. A Piano háromezer méter magas, ennek tetejébe kellett mindenáron följutnia. A ballábán kapott gra­­nátseb miatt képtelen volt gyalog felmászni, nekiindult tehát — lóháton. Lóháton vezette fel osztályát a helyenként csak hetven centimé­ternyi széles szerpentin-ösvényen. Bányai Já­nos őrmester állott az osztály élén, Zubovics maga a dinamitszakasszal haladt, ötszáz ki-

Next

/
Thumbnails
Contents