Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
XII. A festészet Vácon az önkényuralom idején
62 a buchkircheni plébániatemplom egyik mellékoltárának képe, melyei 1Г9Г*Ьеп a mienk mintájára festett. Ugyanezzel a felfogással festette meg művészünk Bécs XVI. kerületében az ottakringi Schottenhof kápolnájának oltár* képét is. A keresztrefeszített Krisztus lábánál Mária Magdolna, mögötte Szűz Mária és Szt. János, jobbról a lóháton ülő százados. A kép hátulsó oldalán ez a jelzés: J. M. Schmidt 1Г80. A főbejárat jobb és baloldalán emelt oltárok képeit szintén ő festette. Mind a kettő rossz karban van. Sohasem gondozzák és így megvakultak. A balfelé eső Nép. Szt. János megdicsőülését ábrázolja. Egy álló an* gyal feszületet tart a kezében, Nép. Szt. Já* nos karingben térdel előtte. Fején csillagko* szőrű. Krisztus figyelmét a föld pestisbetegeire irányítja. Három angyalka a feszület felé siet, kettő a szent fölött lebeg a levegőben a szent férfiú mártirjeleivel. A földön két pestises beteg fekszik, előttük balról egy béna és vak csengetyűs bottal a kezében. Jobbról egy anya a szent elé tartja beteg gyermekét. Ezenkívül még egy öreg ember alakja látható. Schmidt maga készített róla rézkarcot, melyen alul két sorban ez a cím olvasható: S. Johann V. Nepomuk. Ein Plat in Ungarn zu Watzen in Dum, hoch 15. Schuch. Jobb sarkában: Joa Schmidt fee. 1770. Schmidt másik mellékoltárképén Szt. Miklós püspököt, mint a hajótöröttek védő* szentjét festette meg. A szent férfiú angya* lóktól környezett felhőn áll teljes ornátusban. A felhő alatt két angyal könyvet és almákat tart. A sűlyedő hajón a kormányos kiabálva nyújtja ki balkezét és egy evezős legény ka* paszkodik az árbocra, miközben egy hajós a fuldokló asszony és gyermeke megmentésével foglalatoskodik. Jobbról épen egy ember esik az árba. Schmidt sajátkezű rézkarcának a címe: S. Nicolaus in Ungarn zu Watzen in Dom hoch 15 Sch. Az alsó jobb sarok* ban: Mart. Joa. Schmidt fee. 1771. Schmidt ugyanezzel a felfogással festette meg Szt. Miklóst a steini plébániatemplom jobb oldali mellékhajójának keleti falán függő oltárképén s minthogy azt sajátkezű rézkarca szerint lf51*ben, vagyis a miénkénél húsz évvel előbb festette, a miénket ennek a má* solata gyanánt kell tekinteni. A szentségoltár az evangéliumi oldal második oltára. Képe Carlo Maratta Szűz Mária mennybemenetelét ábrázoló ismeretes képének igen jó másolata, de eltér a római Santa Maria del Popolo templomban látható eredetitől. Azon alul a középen egy pásztor* bot hever, fölötte pedig a legalsó lépcsőfokon két hanyagúl egymásra dobott könyv látható. Ezzel szemben a mi másolatunkon az alsó jobbsarki rész nem ily üres. A kép maga is hosszabb, minek következtében több lépcső van rajta. Az eredetiben üresen hagyott sarki részletet itt egy kőkorlát tölti ki. E korlát mellett a kép közepén egy kis angyal ül és magasra tartott baljában lángoló szívet tart, a mögötte álló Szt. Ágoston jelvényét. A szentségoltárral szemben álló oltár képe szintén kópia és Guido Reni Szt. Mi* hály főangyalát ábrázolja. Eredetijét Rómában a kapucinusok templomában lepel alatt őrzik és csak külön borravaló mellett mutogatják. Carlo Maratta és Guido Reni ennek a kornak divatos festői voltak, Migazzi bíboros bizo* nyára ezért szerezte meg váci kathedrálisa számára reprezentatív képeik másolatát. A székesegyház fő ékessége és legna* gyobb művészi értéke a gyönyörű kupola* festmény, melyről az ihlet fénye árad és a művészet melegsége sugárzik. Alkotója, Maul* bertsch Antal, vallásos ihletének, képzelő erejének, csoportosító és színező lángelméjé* nek fényét ragyogtatja ezen a pompás fal* festményen. Művészetének ellenállhatatlan va*
