Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
X. Művészek és művészetek a XIX. század első felében
56 gium tervezésében is. Körülbelül húsz éven át volt Migazzi püspök építésze és a kispré* posti házban lakott. Abban is halt meg 1781 október 22-én szélhűdés következtében. A piaristák sírboltjában van eltemetve. A város rendezésére és szépítésére is kiterjedő munkásságáról Migazzi püspök 1770 június 8*án kelt elismerő levelében ezt írja: Oswald, a Szt. Józsefről nevezett Gáspár k. r. testvér általunk ide hivatván Vácra, nemcsak a bazilika tervezetét és eszméjét dolgozta ki serény és éber iparkodással, hanem immár mind a falakat, mind más ide tartozókat a legnagyobb igyekezettel és ügyességgel az építészettan rendszere szerint kidolgozta és födél alá is emelte. Eme nagy gondjai mellett a verőcei Migazzi-Burgvárdánkat, úgyszintén városi székházunkat, valamint a rokkant papok székhazát, továbbá az irgalmasrendiek kolostorát és az egyházmegye területén több plébánia-épületet gyökereiben és alapjaiban fölépített és ezek építését az ő igazgatása és főnöksége alatt minden vidámsággal és igyek* véssel befejezésre vezette. Két találmánya is volt: egy körző, mely forrásunk közlése szerint petekört írt le, ezt a különleges rendeltetésű taneszközt a váci rendház elküldte az utolsó párizsi kiállításra, de onnan többszöri sürgetésre sem kapta vissza, a másik egy létra, amelyről a föntülő könyvtárosnak nem kellett leszállania, hogy ha egyik helyről a másikra akar eljutni, ma is használatban van a noviciátusi könyvtárban.*) Oswaldnak tanítványa és segítőtársa volt Ettinger Alajos piarista, (1745—1804) aki mint növendékpap 1766 —67-ben a váci *) Horányi: Scriptores Piarum Scholarum II. 427., Csapiár: Révai Miklós élete I. 121. 124. 139. 140., Róka: Alt* und Neu*Waitzen 79., Karcsú Antal Arzén: Vác város története II. 11. és VIII. 110., Lux Kálmán: Á kecske* méti róm. kát. Nagytemplom (Építőipar 1916. 34 —38. szám), Friedreich Endre: A veszprémi Szt. Anna kápolna története 60., Kisparti János: A váci Theresianum tört. 13., Zelovich Kornél: A m. kir. József műegyetem 36. gimnáziumban tanított. Az ő tervei szerint Pesten több ház épült. Meisl (Meisel) József építette a püspöki palotát és szemináriumot. Városi építőmester volt Bécsben, melynek XVI. kerületében 1788-ban meg akarta újítani a Szt. Lambert-templomot. Tanácsát azonban Migazzi nem fogadta el és 1790*ben új templomot építtetett, oltárképül pedig Kremser Schmidtnek 1780-ban festett Kálvária-képét helyeztette el benne.*) Maulbertsch (Maulpertsch) Antal Ferenc freskó- és oltárkép-festő született Lan* gen-Argenben (Württemberg) 1724 június 8*án. Művészi hajlamait követve 1740-ben mint 16 éves ifjú Bécsbe ment és ott előbb van Roi festőnél, azután 1741-től a cs. kir. Képzőművészeti Akadémián tanult. 1759-ben már ennek a Képzőművészeti Akadémiának a tagja, 1770-ben pedig tanácsosa. Később a berlini Képzőművészeti Akadémia is tanácsosának választotta, az uralkodói kegy pedig cs. kir. kamarai festő címmel tüntette ki. Maulbertsch az osztrák barokkfestészetnek egyik kiválósága volt. Főként Bécs volt művészi működésének színtere, de Alsóausztriára, hazánkra és Csehországra is kiterjesztette tevékenységét. Főként mennyezetfestményeket és oltárképeket készített. Festményeinek kolo* risztikus gazdagsága elkápráztató. Színei hol gyöngédek, hol impresszionista színfolt-illúziók. Magyarországi működését 1758-ban a sümegi plébániatemplom derűs falképeinek festésével kezdte meg. 1759-ben Budán találjuk. A Mátyás-templomnak a Szent Szűz mennybe* menetelét ábrázoló főoltárképét festette. 1763* ban a vízivárosi plébániatemplom, számára festette az Immaculata és a Jézus legszentebb szívét ábrázoló oltárképet. Győrben a székes* *) Karl Schneider: Geschichte der Gemeinde Ottakring 278. Életadaiait nem sikerült kinyomoznom.
