Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)

X. Művészek és művészetek a XIX. század első felében

54

nevéhez fűződik. De nem csupán ezek a korszakalkotó építkezések hirdetik nevének dicsőségét, hanem egyéb alkotásai is. A ba* rokk-korszaknak ez a nagy Mecénása nemcsak művészi építkezésekben találta lelke gyönyörűségét, hanem kiváló műgyűjtő is volt. Olasz- és spanyolországi követségeinek útjából értékes festményeket hozott. Mikor a püspöki palota építkezését befejezte, kertjének

mikor megadta az engedélyt arra, hogy a szent Jobb nyilvános tisztelet tárgya lehessen.

Noha Migazzi csak 1803 április 14*én halt meg, a váci püspökség kormányzásáról már 1786-ban lemondott. II. József császár 1785 február 10-én kelt pátense mindenkit eltiltott két javadalom élvezésétől. Migazzinak nyilatkoznia kellett, hogy két javadalma közül melyiket akarja megtartani, a bécsit-e vagy a

Migazzi hídja, mely az Esterházy-utca alsó végén 1888-ig állott.

díszítésére több római sírládát és feliratos követ szerzett Óbudáról. Ezek közül négyet Kámánházy László püspök, tízet Roskoványi Ágoston, kettőtt pedig Virter Lajos nagyprépost a M. Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Kettő még ma is a püspökkert külső kőfalába van befalazva.

' Migazzi bíborospüspök művészi ízlését dicséri, hogy Szt. István királyunk áldásos jobbjának szent ereklyéjét kristályüvegből ké* szült és ezüsttel díszített tartóba helyeztette

vácit? Az ő szíve Váchoz vonzódott. El is követett mindent maradása érdekében, de fontos egyházi érdekek miatt, nagy lelki tusa után végre is arra határozta el magát, hogy a vácitól válik meg. Ezzel a nemes akkorddal zárul ennek a nagy egyházfejedelemnek ne* gyedszázadig tartott, de hatásában évszázaddókra terjedő váci kormányzása, mely nem csupán a város fölvirágoztatására irányult, nemcsak a lakosság jóllétét célozta, hanem korszakalkotó volt és kitörölhetetlen nyomokat