Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
VI. Migazzi építkezései és művészei
ÖTÖDIK FEJEZET. A BAROKK-MŰVÉSZET. Mikor a török uralom megszűnt, nagyon siralmas állapotban volt a város. Az utcákat romok törmeléke és szemét rútította. Régi templomainak és nagyszerű épületeinek még a nyomát is alig lehetett látni. Ebbe a romhalmazba kellet új életet kelteni, újra építeni a várost, új székesegyházat és középületeket emelni. Már Balogh Miklós püspök, amikor 1685-ben eljött Vácra, elhatározta, hogy székhelyét helyreállítja. Nyomban elhordatta a vár omladékáit, az utcákat megtisztíttatta a törmelékektől, a roskadozó templomokat magjavíttatta és a püspöki lakot is helyreállíttatta, de betegsége, majd 1689 október 6-án bekövetkezett halála meggátolta ama szándéka keresztülvitelében, hogy művészi szempontok figyelembe vételével új alkotásokkal gazdagítsa a szegény várost. Renaissance-ízlésű síremléke a szepesi székesegyházat díszíti. Utóda, Dvornikovich Mihály, 1699-ben fölépíttette a mostani Konstantin-téren állott Szt. Mihály-templomot és díszesen berendeztette. Vácra telepítette a Domonkos-rendi szerzeteseket és egy kisebb méretű templomot építtetett számukra. Bucellini Tamás rendfőnök 1699-ben kötött szerződést Salcher Márton budai kőművessel, hogy ez a rendházat 3500 forint és 60 krajcár költséggel két év alatt fölépítse. Először a kolostor ama részét építették, mely homlokzatával a Konstantintérre nézett, azután azt, amelyik a káptalani házzal egy vonalban húzódott a kertre való kilátással. Emeletes volt mind a kettő. A köveket a várból hordották ide. A ma is fennálló Fehérek temploma 1755-ben lett teljesen kész, de minden berendezés nélkül. A fölszentelés szertartását 1769 augusztus 6-án Salbeck Károly püspöki helynök végezte. A templom a XVIII. századbeli szerzetesi templomok típusát képviseli. Hogy ki tervezte, oltárait ki faragta, képeit ki festette? — arra nézve sajnos, sem-miféle adatunk nincsen. Eleinte azt hittem, hogy a szerzetesek maguk készítették, de a ház történetében (Liber Albus) írt följegyzések azt tanúsítják, hogy áldozatkész hívek és megnevezett rendtagok viselték egy-egy oltár fölállításának, különböző berendezési tárgyaknak és kegyszereknek a költségét. A portálét a város adományából építették. A torony építéséhez is hozzájárult a két város, a többi költség közadakozásból gyűlt össze. Ugyanez az eset a Ferenc-rendiek 39 évig épült templománál is. Berkes András segédpüspök 1721 május 8-án tette le alapkövét, de csak 1760-ban készült el teljesen. Az oltárokat más-más váci polgár és kanonok készíttette. A szent-út képeit Pestről hozták. A Szt. Erzsébet oltárt, mely több, mint 200 rénusi forintba került, Pesten csináltatták. Az oszlopos emeletes főoltárt, melyen több kép van faragott keretbe foglalva és amelyet az
