Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)

Mellékletek

TIZENNYOLCADIK FEJEZET.

KIÁLLÍTÁSOK, 48-AS CSATAKÉPEK ÉS AZ UTOLSÓ ÖTVEN ÉV KÉPEI.

Hogy városunk közönségében mindenkor megvolt a szép szeretete, az olthatatlan esztétikai érzés, igazolják a gyakori képkiállítások, melyek legcélravezetőbb eszközei a művészi érzés fölkeltésének.

Az első műkiállítás annak az ötletéből támadt, hogy Pestvármegye Gazdasági-Egyesülete 1891 szeptember végén gazdasági kiállítást rendezett Vácon. A Váci Múzeum- Egyesület jogelőde, a Váci Múzeumi és Régészeti Bizottság, Csávolszky József elnök indítványára elhatározta, hogy bemutatja a múzeum anyagát és kiegészíti a városban és vidékén található magántulajdonban levő műemlékekkel. A gyűjtés munkáját Farkasfalvi (Findura) Imre és Péts Sándor, az elrendezést Fodor Imre és Jankovich Ernő, a képek csoportosítását pedig Bartók Fajos végezte. A kiállítást szeptember 19-én reggel 9 órakor Benitzky Ferenc főispán nyitotta meg a Szt. Miklós-téri kaíh. leányiskolában, melynek emeleti négy termében volt az anyag elhelyezve. A tárgyak jegyzékét katalógus hiányában a Váczi Hírlap és Váczi Közlöny szeptember 6-i és 13-i 36. és 37. számában közölték. Az olajfestmények túlnyomó része a székesegyház, a püspöki palota, a kegyesrendi és Ferenc-rendi épületekben őrzött a) valódi műbeccsel bíró és b) kevésbbé

klasszikus képekből állott. Dr. Argenti Döme Guido Reni Krisztusát és egy ismeretlen művész képét állította ki, Péts Ferenc egy Camillo Procachini és két Salvator Rosa festményt, a piaristák pedig Fűgernek egy miniatűr festményét. Kevésbbé klasszikus képekkel szerepeltek: Csávolszky József, Kemény Gusztáv, Reiser Béla, Terpitz Károly, Schwoy Miklós, Újhelyi István és Va* dász Ede. Gróf Ráday Gedeon Mányoki Adámnak gróf Ráday Pál és neje című festményét, továbbá ismeretlen művésztől gróf Ráday Gedeon költő képét állította ki. A jegyzékben Munkácsy Mihály kézi rajzai is szerepelnek tulajdonosa megjelölése nélkül, de ez fölösleges is lett volna, mert a kiállítás folyamán ellopták. Az egyházi felszerelések a székesegyházból és a föntebb említett két szerzetesi templomból kerültek ki, csak egyegy elefántcsont-kereszt volt Fortuner Elek és a káptalan tulajdona.

Porcellánedényeket, bútorokat, háztartási eszközöket és más használati tárgyakat állítottak ki: Dr. Argenti Döme, Cseley Jánosné, Dobó István, Péts Ferenc, gróf Ráday, Kovách Ernő, Safranovits Rózsa, Szilassy Ernőné, Tanács János, Terpitz Károly és Kohn Ignác régiségkereskedő, aki egész praktikusan feltüntette az általa kiállított tárgyak