Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
142 Dietrich Adolf festő született Laibachban 1869 április 30-án. Az atyja magas* rangú katonatiszt volt és előkelő nevelésben részesítette. Jogi tanulmányainak befejezése után a fiumei m. kir. kormányzóságnál, majd a kereskedelmi minisztériumban szolgált. Fo* kozatos előléptetések után 1926*ban lépett nyugalomba, mint h. államtitkár. A festészetiben Spányi Béla tanítványa. A Műcsarnok kiállításain hangulatos tengeri tájképekkel sze* repel. Vácról házasodott, Meiszner Erzsi a felesége. A század első éveiben a nyári hónapokat Vácon töltötte — a Freysinger* házban lakott — és igen sok váci tárgyú, főként dunamenti képet festett. Vaszary László szobrász született Ke* nesén (Veszprém m.) 18Г6 január 18*án. Betegség következtében elvesztette a hallását és Vácon a siketnéma*intézetben nevelkedett. Mikor az iparművészeti iskolát elvégezte, Strobl mester tanítványa lett. Mint ilyen, min* tázta Cházár András szobrát és hálája jeléül a váci siketnéma*intézetnek ajándékozta. Má* sodik műve szintén itt van felállítva. I. Ferenc király kitűnően sikerült mellszobra ez, melyért a király a koronás ezüst érdemkereszttel tűn* tette ki. ö mintázta Oros Kálmán jeles siket* néma váci síremlékét. Budapesten van egy márvány domborműve a vajdahunyadi mú* zeum falában, egy Napoleon*feje márványból az Epres*kertben, Szt. László domborműve a Ferenc József*nevelőintézetben. Izsó Miklós szobrával a Haynald*ösztöndíjat nyerte el. Berán Lajos éremművész született 1882 június 9*én Budapesten. 1899*ben Teles tanítványa volt, még az év októberében a bécsi Képzőművészeti Akadémiára ment és ott három évet töltött. 1902*ben ismét Teles* nél, majd nemsokára önállóan dolgozott. Első érmeit 1901*ben készítette. Döntő hatással volt pályájára az Iparművészeti Társulatnak frefort Ágost emlékére kiírt plakettpályázata. E pályázaton Beck ö. Fülöp, Berán Lajos, Gaál István és Szirmai Tóni vettek részt. A bíráló*bizottság Gaál Istvánnak Ítélte oda az első díjat, Beránnak a másodikat, egyszer* smind szűkebb pályázatra szólította fel őket. Ekkor aztán Berán lett a győztes és ő kapott megbízást a kivitelre. Ez időtől fogva Berán kizárólag az érem* és plakett*művészetnek szenteli magát. Bizonyos férfiasság jellemzi munkáit, amihez hozzájárul az, hogy művei* nek hátsó lapjára szívesen helyez el egy*egy akt*tanulmányt, melyek erőről és különösen a férfi*szépségben rejlő artisztikum helyes megfigyeléséről tanúskodnak. Különösen szé* рек Berán sport*érmei, amelyek nemcsak neki szereznek népszerűséget, hanem magának a plakett*művészelnek is. 1910*ben, mikor gróf Csáky Károly tíz éves püspökségét ün* nepeltük, őt kértem föl a Múzeum*egyesület részéről nyújtott plakett elkészítésére. Noha a püspököt előzőleg nem látta, fényesen oldotta meg művészi feladatát. A háború alatt ő ké* szítette az első hadikórház*plakettet dr. Balogh Jenő törzsorvos megbízásából. Ez a gyönyörű művészi kivitelű plakett annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy a megrendelő dr. Balogh beleegyezésével a váci honvéd*hadi* kórház megjelölése nélkül is forgalomba ke* rült. Az eredeti körirata így hangzik: Közös munka emlékére dr. Balogh Jenő törzsorvos parancsnok. Honvéd hadi kórház. Vácz 1915.*) Éltető Béla (zilahi) iparművész született 1866 január 2f*én Zilahon, ahol iskolái egy részét (négy gimnáziumi osztályt és a tanító* képzőt) végezte. Azután Budapesten a Pae* dagogium Ipar és Rajz*szakcsoportjában min* tázást tanult, Gyulai László festőművésztől pedig olajfestést. 1904*ig Újpesten, azután Brassóban működött, mint az állami faipari szakiskola tanára, mind a két helyen festő* *) Numizmatikai Közlöny 1908: 18, 1909: 117, 1910: 58.
