Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
137 hó 30-án, a középvárosi temetőben nyugossza örök álmát. VáczysHübschl Kálmán mérnök, Vác megyei város műszaki tanácsosa született Esztergomban 1877 május 30-án. Iskoláit szülővárosában, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Mérnöki oklevelét 1900-ban szerezte meg, azután tüzérönkéntes és öt évig kir. segédmérnök volt a földművelésügyi minisztériumban. 1905 óta működik a városnál mint mérnök, illetve műszaki tanácsos. 1914—18-ban az orosz harctéren mint mérnök-főhadnagy szolgált, két ízben részesült dicsérő elismerésben, azonkívül a katonai érdemkereszt és érdemérem tulajdonosa. Sátoraljaújhelyen és Erdélyben több állami borpincét épített. Vácon a maga számára készített két ízléses villaszerű épülettel mutatkozott be, majd gyors egymásutánban építette meg a városháza új szárnyát, az Ipar- és Kereskedelmi Hitelintézet székházát, a városi bérházakat, a Reiszman-féle borházat, a püspöki szeminárium GaspariG utcai részét, a városi vízművek épületeit, a sport-házat stb. Nagy ambícióval, de kevésbbé szerencsés kézzel oldotta meg a Vásár-tér parcellázását is. Művészi elgondolásában egy hirtelen fejlődésű gazdag város képe lebeg s ezért nagy apparátussal dolgozik; szép és praktikus akar lenni, de épen ezzel a túlbuzgó igyekezetével nem tudja megvalósítani a célját. Valami újfajta barokkstílus látszik alkotásain, de ez a stílus még nem alakult ki nála és bántja a szemlélő esztétikai érzését. Wirker Ferenc festő született Budapesten 189Г január 1-én. Alsó- és középiskoláit a fővárosban végezte. 1915-ben tette le az érettségit és azonnal hadbavonult. 1916- ban a bukovinai harctéren megsebesült. 1918 november 4^én — a háború utolsó napján — olasz fogságba került, ahonnan 1919 karácsonyán szabadult haza és beiratkozott a Váczy-HübschI Kálmán: A városi vízmüvek szivattyútelepe. Képzőművészeti Főiskolába, ahol Réti tanítványa volt. 1929-ben rajztanári oklevelet szerzett. 1923-ban az akadémiai kiállításon 3000 koronás díjat nyert és mint ösztöndíjas növendék, tanársegédi tisztet töltött be. 1924-ben jött Vácra, mint a polgári iskola tanára. Sok váci tárgyú képet festett, mert városunk természeti szépségei nagy mértékben fokozták munkakedvét. Megfestette a régi dunai lejárót a Nép. Szt. János szoborral, a Barátoktemplomát stb. Állandó kiállítója a Műcsarnoknak és a Nemzeti Szalonnak. Az 1928. évi stockholmi reprezentatív kiállításon a papvölgyi Dombos vidék és az 1929. évi bar^ celonai világkiállításon a Hétkápolna című képeivel vett részt. 1928 szeptemberétől az abonyi állami polgáriiskolánál működik. Nagy Géza festő született Budapesten 189Г május 16-án. Iskoláit a fővárosban végezte, az érettségi vizsgálat után hadba vonult és a 6. sz. nehéz-tűzérezredben szolgált. Az összeomlás után az Orsz. Képzőművészeti Főiskolán a rajztanárképző szakosztályt végezte. 1923 óta a Hadiárvák bőripari szakiskolájának rajztanára. Több kiállításon vett részt és ösztöndíjakban is részesült. Sok figurális kompozíciója, rajza és olajfestménye van. Szeri-száma nincs váci tárgyú tájképei-
