Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
130 názium I. osztályát ott végezte (a Markó-utcai főgimnáziumban). A II—IV. osztályt Kalocsán, az V—VIII-at pedig a nagyszombati kollégiumban. Az érettségi letétele után elvégezte a kereskedelmi szaktanfolyamot a budapesti Kér. Akadémián. Egy évig művész növendék volt a budapesti Mintarajziskolában, azután egy évi önkéntesi szolgálatát teljesítette a 32. gyalogezredben. Folytatólag a rajziskolát végezte és művészi tanfolyamokat hallgatott Párizs, München és London rajziskoláiban. Művészi tanulmányainak kiegészítése végett beutazta Német- és Olaszországot, Svájcot, Hollandiát és Belgiumot. Ekkor rajztanári oklevelet szerzett és 1893-ban elfoglalta Vácon az akkor hirdetett rajztanári állást, öt évi tanári működése után 1898-ban végkielégítéssel vált meg a gimnáziumtól és a Deákvár parcellázásába fogott. Mint tanár 1895-ben mozgalmat indított a Váci régészeti és történeti társulat újraszervezésére. Alapszabályokat készített a Múzeum=egyesület részére és megvetette alapját a mai városi múzeumnak, melyet iparművészeti múzeummá akart fejleszteni. 1900-ban megalakította, mint az O. K. H. Sz. tagját, a Váci ipari és gazdasági hitelszövetkezete. Bor, bőr és egyéb csoportokat állított föl, a Kúria vendéglői üzemét pedig bérbe vette. A parcellázásból kifolyólag megalakította a deákvári vízmüvet. Ez volt embriója a Bauer Mihály tanár vállalatai cégnek, mely a Lossinszky*Bauer*féle tűz* hely és Feyér tanár barnaszén tüzelésű kály* hák szabadalmait értékesítette. 1915-ben önként hadba vonult és korára való tekintettel hadtáp-szolgálatra osztották be. 1915 június 20-tól 191Г június 1-ig Tirolban, 191Г június Ktől július 31-ig Konstantinápolyban, 191Г augusztustól 1918 januárig Galíciában és attól kezdve a forradalom kitöréséig Budapesten működött. Mint hadnagy vonult be és mint százados jött vissza, de nem maradt sokáig itthon, nyugtalan vére csakhamar tovább haj* tóttá, kiment fiával együtt Angorába, Török* ország új fővárosába. Bauer Mihály tudományosan képzett és talentumos, művészi hajlamú ember. Agya bámulatos gyorsasággal termeli a szebbnél* szebb eszméket, újabbnábújabb terveket, me* lyek megvalósítására azonban sohasem tudott magának kellő időt szakítani. így pl. hirtelen elhatározással hozzáfogott egy napiap szer* kesztéséhez, de csakhamar ráunt és nem tö* rődött többé a Váci Friss Újsággal, mely aztán rövidesen kimúlt. Nagy sikerrel gyűjtötte össze a múzeum tárgyait, de csak a szemnek tetszetős kiállítást csinált belőlük; tagokat gyűjtött, de hozzájárulásukat nem sza* bályozta úgy, hogy az egész intézmény a levegőben lógott és jövője nem volt biztosítva. Vácon ő propagálta először a szövetkezeti eszmét és megalakította az О. К. H. fiókját és nagy ambícióval, kiváló szakértelemmel vezette néhány éven át addig, míg az az eszméje nem támadt, hogy Deákvárt parcel* lázza. Vác eme szépen fejlődő külvárosának ő a megalapítója. Több csinos villa tervezése tőle való. Millye Kálmán festő született Nagyvá* radon 1865 december 31*én. 1882/83*ban a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 190í*től 1910*ig Vácon működött. Tőle való Csávolszky József és dr. Freysinger Lajos térdképe a városháza dísztermében. Megfes* tette továbbá dr. Hőrl Péter és felesége, Nikitits Sándor, valamint dr. Tragor Ignác és leánya arcképeit, öt darab tájképem is van tőle, kettő a PokoLcsárdát ábrázolja. Dercsényi Dezső tulajdonában több olasz tárgyú olajfestménye van. A fia itt halt meg Vácon, itt is van eltemetve. Millye, aki nem volt erős művészi egyéniség, 1912* ben Vácról Izsákra ment és ott Schmidt
