Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
TIZENHATODIK FEJEZET. AZ UTOLSÓ FÉLSZÁZAD MŰVÉSZEI ÉS MŰGYŰJTŐI. A városunkban működött művészekről emlékezünk meg ebben a fejezetben. A sorozatot kronologikus sorrendben Forster Gusztáv nyitja meg. Forster kor-, kar* és versenytársa volt Török Edének. Különös körülmények között származott Vácra a hetvenes években. Porosz eredetű osztrák katonatiszt volt és Bécsben lakott. Művészi hajlamainak kielégítésére műtermet rendezett be, de abban nem embereket tartott modellnek, hanem állatokat, többi között egy óriáskígyót és egy nagy majmot, melyektől nemcsak szomszédai féltek, hanem a háziura és a házmester családja is. Emiatt aztán gyakran meggyűlt a baja a rendőrséggel. Egy alkalommal elhatározta, hogy egyik barátjával hosszabb tanulmányutat tesz a Dubnán és leeveznek csónakon Konstantinápolyig. (Utitársa is festő volt, gyümölcsöket és virágokat festegetett.) De csak Vácig bírtak eljutni, mert a Buki-sziget mellett baleset érte őket. Hirtelen vízimadarak repültek föl és Forster, mint kitűnő lövő, célba vette az egyiket, de mielőtt fegyverét elsütötte volna, az véletlenül úgy sült el, hogy a golyó társának oldalába fúródott. Forster erre a fegyház irányában partraszállott és sebesült barátját az irgalmasok kórházába szállította. Ez az eset erősen megzavarta a város lakosságának nyugalmát, mert gyilkosságot emlegettek. A megsebesült útitárs az irgalmasoknál annyira magához tért, hogy rövid idő múlva visszatérhetett Bécsbe, ahol szerencsésen megoperálták és életben is maradt. Forster vagy azért, hogy a rendőrség további zaklatásait elkerülje, vagy hogy a váci irgalmasrendiek előkelő, finom és jóakaratú bánásmódját megszerette, Bécsből visszatért Vácra s itt újra állatképeket festegetett, leg* inkább kutyákat. Szép állatképei legelőször Muslay Bertalan rádi földbirtokos figyelmét vonták magukra, csakhogy neki inkább csata* képek, történeti ábrázolatok, meg zsánerképek kellettek s miután a váci papság a festőt szabad gondolkozása és vallástalan híre miatt nem pártolta, a mecénások úgy segítettek Forsteron, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum képtárában nekik megtetszett képeket lemásol* tatták vele. Bibiti Horváth Móric bodonyi, majd gróf Crouy Frigyes petényi földbirto* kosok, a nyolcvanas évek elején pedig Sipos István lisztkereskedő és dr. Freysinger Lajos kir. közjegyző foglalkoztatták. Forsternek azért volt nehéz Vácon megélni, mert a műpártoló közönség Török Edét és ennek tanítványát. Lenes Vilmost pártolta. A műterme előbb a Báthori*utca 11. számú, utóbb a Burgundia* utca 2. számú házban volt. öreg napjaiban olyan szerencsétlenség érte őt, amely végze*
