Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
116 nősüli és Budapestre helyezte át a műtermét. Kőbányai csendes műtermét tíz év múlva a zajos katonai élettel cserélte föl, mert hadba kellett vonulnia. Ez azonban csak annyiból állott, hogy az 1. honvédgyalogezred hadtör* téneti csoportjába osztották, mint szobrászt, hadapród-őrmesteri rangban. Mint ilyen mintázta Erzsébet királyné szobrát, IV. Károly király domborművét és hadi plaketteket. Idehaza is több művészi alkotás hirdeti géniuszát. Kalazanti Szí. József szobrát a kegyesrendiek templomában Gavaldik György Béla borbélymester költségére készítette. A kegyes alapítványi pénztár sarki épületének domborműveit és boldog Vác remete szobrát Csávolszky József kanonok megrendelésére mintázta. Tőle való az Ivánka-család síremlékének bronzreliefje a középvárosi temetőben. 1929-ben készítette Matzenauer Oszkár kanonok megbízásából a Karolina-kápolna falába illesztett emléktáblát, melynek fehér márványlapján gróf Csáky Károly püspök 35X25 centiméter nagyságú bronzból öntött arcképreliefjét és alatta családi címerét mintázta. Tőle való végül az irgalmasok kápolnájának bejárata fölött elhelyezett relief is, mely a rendalapító Istenes Szt. Jánost ábrázolja, amint egy beteget fekvő helyzetéből fölemel. Jobbról egy mankót tartó aggastyán figyeli működését, balról egy szárnyas angyal tartja a beteg fejét. A jó hatású domborművet Szabó Laurusz prior rendelésére készítette. Kapás mint festő is jelentékeny sikereket ért el. Bogyó Pál kecskeméti plébános megbízásából megfestette a pusztaszentkirályi kápolna három méter magas főoltárképét, mely azt a jelenetet ábrázolja, mikor Szt. István király felajánlja Szűz Máriának a magyar szent koronát. Ö festette Sándorfal* ván, Csongrád megyében, az ottani plébániatemplom Szt. Anna főoltárát, mely szintén három méter magas. Kisebb a Skapulárés Szűz Mária képe a zsámboki templom egyik mellékoltárán. Mind a három kép olajfestmény. Több zsánerképet és csendéletet is festett. De sem a festményei, sem a szoborművei nem tanúskodnak kiváló művészi te* hetségről. Noha több figyelmet érdemlő műve van, teremtő ereje nagyobb alkotások kivitelénél megfeneklik, azonban mint iparművész méltó megbecsülésben részesül. ttácz tiéláné Kovách Margit festő született" Vácon h8ftr**szeptember 23*án. Kovách Ernő fegyintézeti igazgató és felesége, Roskoványi Ágosta leánya. Tanulmányait Vajda Zsigmond, Szabivá Frischauf mellett és a nagybányai iskolában (Ferenczy*, Griin* wald* és Rétinél) végezte. Néhány nyarat Técsőn töltött Hollósy mesternél, ami nagy jelentőséggel volt fejlődésére. Majd ismét Budapesten járt egy rajzkurzusra, mely után a grafika és az aquarellfestés felé hajlott. Könnyed, tiszta rajzzal, átlátszó élénk színek* kel készült vízfestményei szélesebb körben váltak ismertté. A Nemzeti Szalon és a Képzőművésznők Egyesülete tárlatain több* szőr szerepelt képeivel. A Műcsarnokban és Művészházban is voltak képei kiállítva, özv. Damjanich Jánosnét a Magyar Gazdaasszo* nyok Országos Egyesülete részére egész alak* ban festette meg. Tiszteletreméltó dilettáns volt, aki éles szemmel, biztos kézzel és kellő rutinnal rajzolgatott. Meghalt Budapesten 191Г május 2*án. (Pesti Napló 1912 dec. 25.) Solti Gusztávné Bentze Margit festő és zeneszerző született 18Г5 június 1 l*én a szomszédos Репс nógrádmegyei községben, ahol édes atyjának, Bentze György váci ügy* védnek, abban az időben birtoka volt. 1908 június 6*án házasságot kötött Solti Gusztáv in. kir. adóhivatali ellenőrrel. Tulipán*csárdás, Jubileumi*polka és Királyhimnusz című ze* neművei nyomtatásban is megjelentek. Igen ügyesen bánik az ecsettel is. Festményei közül több volt kiállítva a Nemzeti Szalon
