Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
юг Frigyes fegyintézeti orvosnál volt ellátáson, hogy a megkezdett osztályt még befejezze. Mivel azonban latinból elégtelen jegyet kapott, nehogy az osztályt ismételnie kelljen, Budapesten reáliskolában folytatta tanulmányait, melyek végeztével édes atyja, belátván, hogy hajlamai ellenére nem neveltetheti őt tudományos pályára, megengedte, hogy Bécsbe menjen és beiratkozzék a Képzőművészeti Akadémiába. Ott abban a szerencsében részesült, hogy olyan vérbeli művészek voltak a mesterei, mint Canon János, akitől az alapos rajzolást sajátította el és amilyen Angeli Henrik, akitől a formák és színek beszédével a festés biztosságát és remeklését tanulta meg. De ami Templében a legjobb és legsajátosabb, azt nem az iskolában tanulta, hanem önmagából, saját egyéniségéből merítette, erre ránevelte az élet. Egyébként könnyedén siklott át az élet iskolájában a kezdet nehézségein. Még az akadémia növendéke volt, amikor már méltónak találták képeit a kiállításra. Báró Kaas Ivor Ä jó tanács drága című zsánerképét nagyon kedvezően méltatja Magyar festők a kiállításon című tárcájában, a Pesti Napló 1880. évi október 12-i számában. Ugyané lap 1881 október 3-i számának Ä műcsarnok őszi kiállítása című tárcája pedig Temple Korteskedés-ét a tárlat legérdekesebb darabjai közé sorozza, de nagy elismeréssel fogadta a bécsi kritika is az ifjú festőnek első nagyobb feltűnést okozó festményét, mely Kortesgyűlés címen a bécsi Künstlerhausban 1882 áprilistól szeptemberig tartott nemzetközi műtárlaton volt kiállítva. A magyar politikai életből vett jelenetet ábrázoló képnek különös élénkségét dicsérte a külföldi bírálat. Alakjainak erőteljes jellemzése és hangulatának ereje mindenkit meglepett. Ez a kép, mely festőjének művészi rátermettségéről tett tanúbizonyságot és nevének széles körben szerzett hírnevet, azért érdekel minket különösen, mert a rajta látható alakok modelljei egytől-egyig váci és vácvidéki emberek. Ez után a magyarul Követválasztás-nak nevezett kép*) után a magyar föld szer etetőből fakadó legszebb alkotásainak egész sora került ki ecsetje alól. Az 1884. évi őszi tárlaton állította ki Äz ő nótája című életképét, mely a csárdában mulató magyar parasztot ábrázolja és amelyből a cigányzenének a lélekre gyakorolt varázslatos hangjai csendülnek ki. Ez a kép az 1885. évi országos kiállítás tavaszi tárlatán olyan nagy tetszést aratott, hogy a kiállítási tárgyakon (kulacsokon, tányérokon, műlapokon stb.) sokszorosították. Temple az 1885. évi országos kiállításon egy másik képével is szerepelt, még pedig szintén nagy sikerrel. Míg az elsővel a népszerűségét alapította meg, ezzel a másodikkal a jövőjét alapozta meg. Ez az Ebéd után címet viselő és fölötte jellemző, humoros szalonkép a magyar előkelő társaság életéből merítette tárgyát, annyira megnyerte Ferenc József király tetszését, hogy 2000 forintért megvásárolta a budai királyi palota részére, de ennél is nagyobb jelentőséget nyert az által, hogy a bírálóbizottság kitűzte a Munkácsy-díjra, melyet el is nyert.**) Munkácsy 1882. évi magyarországi látogatásakor harmincezer frankot szentelt a magyar művészetnek azzal a rendeltetéssel, hogy abból minden második évben a legérdemesebb ifjú hazai művész 6000 frank ösztöndíjat kapjon Párizsban leendő kiképeztetése céljából. Az első efféle ösztöndíjat 1883-ban Révész Imre kapta Ä csárdában című festményéért, a másodikat pedig 1885-ben Temple. *) A katalógusban 190. sz. a. Választási értekezlet címen sze-repel és 3000 forintban van az eladási ára feltüntetve. **) Ennek a festménynek ívnagyságú fametszete az Ország Világ 1885. évi 2. számában látható.
