Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)

XVI. Az utolsó félszázad művészei és műgyűjtői

1845-ig szentgyörgyi viccrektor, 1846*fól 1848-ig nyitrai spiritualis volt. Meghalt Po* zsonyban 1849 április 6-án. Itt működésének ideje alatt több váci épületet lerajzolt. így a Nagytemplomot is. A Fillértár 1835 évi 51. száma fametszetben mutatja be Vátzi temp* lom címen. (Rajzolta Illyés Ágoston K. O. b. P. = kegyes oskolabéli pap). Az Egyházi Tár 1836 évi VII. kötetének 124 lapján: Vátzi Főtemplom című rézmetszetét közli ezzel a jelzéssel: Illyés rajz. Perlaszka metz.

Hazánk művészeti viszonyai ebben az időben nem voltak kedvezők. Művészeinknek nem nyílt alkalom Isten áldotta tehetségük kifejtésére. Ez volt a sorsa a nagytehetségű Dunaiszkv Lőrinc szobrásznak is, aki kitüntetéssel végezte a bécsi Képzőművészeti Akadémiát és ott 1807-ben jutalomdíjban is részesült. Libetbányán, Zólyom megyében született 1784 július 15-én. Eleinte Nyitrán és Pozsonyban működött, végül 1809-ben Pesten telepedett le. Itt aztán abban merült ki minden művészi tevékenysége, hogy oltár-* szobrokat és síremlékeket gyártott úgy, hogy munkája mindegyre művészietlenebbé vált. 1837*ben, mások szerint 1843*ban halt meg. 1827-ben Bodonyi Miklós kanonok megbízásából renoválta a romlásnak indult Szent* háromság-szobrot. Két hónapot töltött Vácon, június 20-tól augusztus 18-ig dolgozott a szobormű javításán és munkálataiért 877 forintot kapott. Az összes költség 1300 forintot tett ki. Az oszlopokat és lépcsőket váci kőfaragók javították ki. A szoborcsoportozatot körülvevő kis oszlopok közé vasláncokat húz*’ tak és Szt. Rozália fekvő szobrát — elég ízléstelenül — vasráccsal vették körül. Ekkor rendelt meg nála Muslay Sándor egy homokkőből faragott alabastrom betéttel és jelvényekkel díszített szoborművet, melyet testvérei megbízásából Muslay Gábor pestmegyei al* ispán emlékére a rádi templomban állíttatott

föl. Báró Prónay Dezső acsai kertjében egy ónba öntött mellképet magában foglaló, szin* tén homokkőből faragott emlékkő látható. A szobi templomot négy kőszobra díszíti. A középvárosi temetőben több síremlék van a nevével megjelölve, így Főskúti Länderer Lajos nyomdász sírkövén az alsó balsarok* ban ez olvasható: kész. Dunais/ky Pesten.

A magyar tehetség szánalmas sorsát tükrözi vissza a Vácon működött Miks Ferenc építész, akiről Farkasfalvi Imre a Mű* vészét VII. kötetének 338. lapján így emlé* kezik meg:

Miks Ferenc ifjú éveiben nagyratörő lélekkel tanulmányozta az architektúrát és leg* szebb férfikorában szárnyaszegetten, lankadtan lehanyatlott s szánalmasan, a budai Lipót* mezőn fejezte be pályafutását.

Miks Ferenc a nógrádmegyei Tugáron született 1814*ben, Losonc tőszomszédságá* ban. Családja, úgy látszik, cseh származású volt, atyját Henriknek hívták, szintén építő* mester volt és az ő oldala mellett sajátította el az építészet alapelemeit. Hajlama és tehet* sége már 18 éves korában feltűnt, mikor vándorlókönyvét, amelyet 1833*ban Vácon állítottak ki, Tugáron április 7*én Liszka, a város jegyzője approbálta. 1833*tól 1835*ig Bécsben pallérkodott. Akadémiai tanulmá* nyait Münchenben’ végezte. Külföldi vándor* lásaiból hazatérve, előbb Losoncon, majd Vá* con próbált szerencsét, ez utóbbi helyen kü* lönösen azért, mert ennek a városnak voltak abban az időtájban nagyobb szabású épületei, melyek országos hírre tettek szert. Mikset is Vácon vették be a céhbe, ahová a losonci illetőségű építőmesterek tartoztak s csak mint ilyen vállalhatta el az építészeti munkálatokat a b. Eötvös családja részére Ercsiben.*)

*) Miks Ferencet ШЗГ^Ьеп vették föl a vád kőművesek és kő* faragók céhébe még pedig helybeli mesternek. (Alk György kőművesnél pl. fel van tüntetve, hogy: losonci, vidéki mester.) T. I.