Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
XVI. Az utolsó félszázad művészei és műgyűjtői
81 \ végett 1825-ben Becsből Münchenbe ment és beiratkozott az akadémiára. De csak rövid ideig dolgozott ottan, mindössze néhány aktot rajzolt, azután Rómába ment. Az örök városban egy oltárképet festett Szt. Cecíliáról, mellyel magára vonta a figyelmet. 1824-ben a Pesb-Ofner Zeitung*) nagy elismeréssel emlékezik meg művészetéről, a Gemeinnützige Blätter**) pedig vezető helyén Vaterländische Ehre cím alatt közli életadatait. Jó hírnév előzte meg, amikor 1841 október havában Vácra jött és a siketnéma-intézet rajzmesteri állásáért folyamodott. Minthogy szolgálatát fizetés nélkül ajánlotta föl, az igazgató pártolóan terjesztette föl kérését a Helytartótanácshoz, mely november 30-án rajztanárnak nevezte ki. Állásáról azonban már a tanév végén le-=köszönt, mert megnősült és Pozsonyba költözött. Szülővárosából csakhamar Pestre ment és ott műtermet nyitott. Neve 1843-ban vált országosan ismertté, amikor a Pesti Műegylet tárlatán a Korvin Mátyás halála című képét kiállította. Balassa ezt a művét 1844-ben Bécsben is kiállította. Ez róla az utolsó adatunk. Még a halálozási évét sem ismerjük.***) A huszas évek elején, amikor Balassa Ferenc Rómában aratta művészi diadalait, a váci siketnémd-intézet Fodor József nevű volt növendéke a bécsi politekhnikumon tanult, Gyurkovich Károly pedig még a váci iskolát járta. Fodor József sorsáról mit sem tudunk, Gyurkovichról bevált Schwarzer Antal siketnéma-intézeti igazgató jóslata, hogy méltó utódja lesz Balassának. Bárki is megtekintheti a váci intézetben a jeles ifjú rajzait, — írja a lelkes igazgató a Gemeinnützige Blätter 83. számában — és meggyőződést szerezhet magának arról, hogy a hozzáfűzött remények nem túlzottak. Erre Reszler Antal, a neve*) 78 és 80 szám. **) 657 lap. ***) Szendrei»Szentiványi: Magy. képzőm, lexikona I. 73. zett budai német újság szerkesztője, fel is rándult Vácra s örömmel állapította rtieg, hogy Gyurkovich művészete nagy becsületére válik az ifjúnak és az intézet tanárainak egyaránt. Gyurkovich Károly (kisstankóci) festő 1810-ben Pesten született. Szerencsétlen esés következtében elvesztette beszélőképességét, miért is édes apja, Gyurkovich István, szűcsimester, beadta a váci siketnéma-intézetbe. Itt Ferenc király ösztöndíját élvezte és gyors felfogásával csakhamar az intézet legügyesebb és legkedveltebb növendékeinek egyike lett. A rajzban — miként már említettük — Schönbauer Vince tanár képezte ki és követésre méltó példa gyanánt emlegette előtte Balassát, aki nemcsak Bécsben, hanem Rómában is tiszteletre méltó nevet vívott ki magának. Mikor Gyurkovich 1824-ben befejezte Vácon a tanulmányait, Schönbauer szorgalmazta legjobban, hogy a bécsi műegyetemre vagy festészeti akadémiára fölvegyék. Az uralkodó kegye tette lehetővé, hogy elküldték őt Bécsbe a Szent Anna-utcai festészeti Akadémiába, ahol szorgalmasan tanulmányozta a festészetet és egy — mithológiából merített — tanulmányával pályadíjat is nyert. Kedves jelenet volt, amikor az ünnepi vizsgán a díjak kiosztásánál az intézet igazgatója szólította a Gyurkovich nevet és senki sem jelentkezett. A közönség ezt a művész szerénységének tulajdonította, míg meg nem tudta, hogy az ifjú siketnéma. Gyurkovich 1824-ben házasságra lépett a váci siketnéma-intézet egyik kedves és művelt növendékével, Knoll András cs. és kir. katonaorvos — később udvari főorvos — leányával, Máriával, aki a József nádor feleségének, Mária Dorottyának alapítványát élvezte. Házasságukból hét gyermek született, valamennyi ép érzékű volt. Ez a házasság azért is érdekes, mert ez volt Magvarorszá»
