Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
XV. Váci születésű művészek
65 a Szent Szűz alakját. Szt. Január vértanú festménye állítólag Giulio Romanotól, Ráfael tanítványától való. A székesegyház kincstárában az egyházi műkincsek meglepően gazdag tárházát találjuk. Alapját még Migazzi vetette meg, de már elődeitől is maradtak fenn becses dolgok. Mostani berendezése gróf Csáky Károly püspök ízlését és bőkezűségét dicséri. A meg^ levő műtárgyakat kiegészítette és megújította, egyházmegyéje nagy területéről is összegyűjt tötte a művészi becsűeket és renováltatta. Többrendbeli misekészlet, sok aranyfonatos selyem díszöltöny, püspöksüveg, pásztorbot, számos ereklyetartó s efféle — az isteni tiszt telet céljaira szolgáló — művészi kivitelű egyházi tárgy van itten fölhalmozva. Egyik érdekessége Mária Terézia kazulája, melyet a királyasszony saját kezével hímzett, amit a ruha hátsó részének külső oldalára hímzett ez a jelzés tanúsít: Mariae Theresiae Aut gustae et opus et donum. A kincstár a királyt asszonynak egyéb kézimunkáját is őrzi, vat lamint azt az arany mellkeresztet, melyet Migazzi a váci látogatása emlékére kapott tőle. A Mária Teréziatornátust Csáky püst pök 1904tben Lyonban 24 darabból álló teljes püspöki ornátussá egészítette ki. Az egyházi ruhaneműck jeles példányai még a Migazzit, a Roskoványit, a régi bazilikabeli, a Kámánházyt és az Allhanntornátus. A paramentikának oly csillaga, mint a rékasi kazula, az aranyhímzés technikájának művészi kezeléséről tanúskodik. A régi eredetű ötvöst művek közül kiválik a Forgácht és Bissint gentkehely (mindkettő művészies kivitelű bat rokkmunka), az ecsegi gót kehely, a drágát kövekkel dúsan ékeskedő AlthanntMigazzit monstrancia, a Kámánházytkereszt, a kitűnő zománcokkal díszlő kristálykereszt. Az újabt bak közt is több kiváló műtárgy van. Ezek sorából főleg az 1910 évi jubileumi kehely és a brillíánsoktól ragyogó mellkereszí (1906) emelkedik ki. A templom alatt levő sírbolt 39 méter hosszú és 28 méter széles, 12 pilléren nyugt szik és három részre van felosztva, aszerint, amint püspökök, kanonokok, vagy világiak temetkezőhelyéül szolgál. A sírboltkápolna hátterében gris en gris, egyszínű szürkében tartott nagyobb falt festményről a Piéta elmosódott képe tűnik elénk. A kriptakápolna falán az oltártól jobbkézfelől gróf Althann Mihály Frigyes, balfelől gróf Althann Mihály Károly püspöt kök vörösmárvány síremléke van befalazva. A táblák alsó felébe címerük van vésve. Négytnégy sarkukból nagy lyukak meredeznek, mert ércgombjaik hiányoznak. Gróf Althann Mihály Károly püspök közelében az ő általa nagynénje: kokorozoveci Korsova Eleonóra grófnő, férjezett Aspremont és Rekheim grófné emlékére állított, az előbbiekhez hat sonló nagyságú, alul kettős címerrel díszített vörösmárvány tábla, a sarkokat rútító lyukak nélkül. A negyedik ugyanilyen síremléket szintén gróf Althann Mihály Károly püspök állíttatta testvére, Mária Anna emlékére. A grófnő a sírirat szerint viruló szépségében 38 éves korában halt meg, előbb Collowrath gróf özvegye, majd Salm és Reifferscheid császári tábornok felesége volt. A díszgomt bokát jelző lyukak csak a két felső sarokban láthatók, mert az alsó rész a címerekkel együtt — úgy látszik — nem készült el. A holttestek a sírkamrában vannak. A sírboltkápolna oltári falán az ablakok közelében találjuk Báthori Miklós püspök címeríábláit. A vörösmárványba vágott jobbfelől, a háromszögalakú sárgamészkőből faragott balfelől van befalazva. Ez utóbbival szemben van elhelyezve Doymus spalatói érsek nagy homokkő táblája, melyről a II. fejezetben már megemlékeztünk. A III. fe
