Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
XIII. Török Ede
64 zéssel megfestett képek mintegy kiegészítő részei a nagy kupolafestménynek és szintén Maulbertsch alkotásai. A kupolát tartó négy pilléren a két Althann, Forgách Pál és Migazzi püspökök mellképe és vörösmárvány emléktáblája van befalazva. Migazzié művészi értékű római mozaik munka. Az oratóriumok kU ugró falát, a nyílt és üveges szószékeket, valamint a szószékekhez hasonló és a két kis orgona erkélyeit tartó párkányokat szárnyas angyalfejek díszítik. Ezek, valamint a többi díszítés mind barokkmodorú stukkómunka. A templom hajója kőkorláttal van a három lépcsővel magasabban fekvő szentélytől elkülönítve. A sanctuarium két oldalán a kanonoki székek (szentélyszékek, stallumok) állanak. A balfelőli széksor után a Schuster Konstantin püspök költségén a budapesti Schickedanz-cégtől fölállított díszes főpapi trónust (faldistoriumot) találjuk. A szentélykorlátot húsz kőoszlop alkotja és a bejáratnak hagyott ajtótól jobbra is, balra is öt méter hosszúságban húzódik. A mellvédpárkányok (balluszterek) négy kivételével Báthori Miklós templomából valók és a renaissance-művészet értékes emlékei. A Ferenc-rendiek templomának építkezése alkalmából kerültek felszínre azzal a négy darabbal együtt, melyet a régi kriptalejáró falába illesztettek. A húsz darab látszat szerint éppen elég lett volna a szentélykorlát céljára, azonban csak tizenhatot használtak fel belőlük, négyet pedig a meglevők mintájára finom szemcséjű homokkőből faragtak ki. Ezek jóval vastagabbak, mint az eredetiek, melyeknek az oldalszélessége csupán 12 centiméter. Ezeket az új erős pilléreket a szentségkorlát szerkezeti szüksége kívánta, hogy velük a korlát állékonyságát biztosítsák. Míg az eredetiek sárga mészkőből vanak gondosan kU faragva, addig az újak összehasonlíthatatlanul Migazzi püspök mozaik mellképe a Nagytemplomban. kevesebb művészi kivitelűek és anyaguk durvaságával is kirínak a többi közül. Ezért vannak úgy elhelyezve, hogy négy-négy régi közé jut egy-egy, kettő pedig két eredetihez illesztve, az ajtó sarkkövét adja. Egyébként szépen kifaragott kemény kövek ezek is, de nincs bennük semmi melegség s így nem fogják meg az ember lelkét, mint a régiek, melyek faragójának lelkét megihlette a művészet szelleme. A sekrestyében őrzött Cortonai Szt. Margitot és Szt. Veronikát ábrázóló képek valószínűleg XVIII. századbeli spanyol festők művei és Migazzi útján kerültek a székes^ egyházba. Ugyanitt találjuk a hatalmas nagyságú RózsafűzérAépet, melyen tizenöt, a rózsafűzér titkát ábrázoló, kis kép veszi körül
