Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)

VII. Vác története 1526-tól 1684-ig

VII. VÁC TÖRTÉNETE 1526-TÓL 1684-IG

foglalása 1603-ban történt, tehát 3 évvel a zsitvatoroki béke és 16 évvel Vác elvétele előtt. De a törökök nem engedtek és elhatározták, hogy fölbontják az alkut, ha a keresztények

Míg az alkudozások folytak (1625), Wallenstein Albert friedlandi herceg heves ostrommal megszerezte Vácot, de Murtéza budai pasa még abban az évben megjelent Vác falai előtt, töretni kezdte és hamarosan birtokába is vette. A következő évben, 1626-ban, erős védelmi állapotba helyezte. A székesegyházat földig lerontatta és köveivel részint a várfalakat javította ki, részint új erősségeket készíttetett.

Két évvel később, 1627-ben, a szőnyi békealkudozások során Esterházy Miklós nádor, ki a tárgyalásokat vezette, követelte Vác visszaadását, amit azonban Murtéza pasa vonakodott teljesíteni. Esterházy, hogy a törököt engedékenységre bírja, közfelkelést hirdetett és Füleknél négyezer fölkelőt vont össze. Ez a föllépés

ragaszkodnak Vác visszaadásához. E miatt függőben is kellett hagyni Vác ügyét, melynek elintézését a rendes követségek tárgyalásaira bízták.

hatott. Murtéza engedett és szeptember 13-ár megkötötték a békét, de Vác visszaadásának a ügyét későbbre halasztották. Ma egyéni akció nak neveznék az olyan kísérletet, minő gro Forgách, Érsekújvár parancsnokáé volt, aki 166 szeptember végén rajtaütéssel foglalta el i várost és kifosztotta, de a várat nem birta bt - venni.

A magyar vitézek többször elfoglalták Ví ; külső városrészeit, de a belvárost, vagy vár. i csak ritkán és akkor is csak rövid időre sikerült hatalmukba keríteni. Végre ez is beköve kezett a nagy tizenhatéves felszabadító hai - járat alkalmából, amikor elhomályosult már fogyó hold fénye.

Keresztény és török katonák ßarca Vác előtt.

(Thelot de Wolfgang rajza.)