Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)

VII. Vác története 1526-tól 1684-ig

I 57 VII VAC TÖRTÉNETE 1526-TÓL 1684-IG Vác ügyét. A porta Bethlen Gábor támadását is föl­használta Vác visszaszerzésének céljára. Akár a császárnak kedvezett, akár Bethlent fenyegette, ez a gondolat vezette, így Bethlent akarta kény­szeríteni Vác átengedésére, amúgy a császártól akarta megkapni. De nemcsak a nagyvezér sür­gette folyton Vác visszaadását, hanem a budai pasa is. A szolnoki bégtől" megüzente Bethlen­nek Pozsonyba, hogy adja át Vácot. Bethlen ekkor 10,000 forintot Ígért a pasának, ha abba hagyja a követelést és a portán pártját fogja. Küldött is 3000 forintot és szép kupákat, azon­kívül még 10,000 forintot Ígért, ha a portát iga­zán informálja. De a pasa főleg Vácot kívánta és folyton zaklatta őt miatta. Amikor Dóci István és Rimái János kö­vetek a besztercebányai országgyűlésről Magyar­­ország rendéitől kiküldve 1620 szeptember 9-én Cölln János lovaggal, az örökös némettartomá­nyok portai követségének vezérével, elindultak Konstantinápolyba, útba ejtették Budát. Kara­­kas (fekete szemöldök) pasa, Buda helytartója, szívesen fogadta vendégeit, sőt tovább tartóz­tatta őket, mint maguk kívánták. Vácot köve­telte, mert — úgymond — a portára menő kö­vetektől reméli a vár átadását. Addig el nem bocsátja vendégeit, amíg kezébe nem adják Vácot: ő is vezére az hatalmas császárnak, mint egyike az portán valóknak, azért ő előtte kell végének szakadni Vác állapotának. Ugyanek­kor Konstantinápolyból, Oszmán szultán üdvöz­léséről visszatérő Molard Lajos, II. Ferdinánd király követe, is Budán volt. A pasa tőle is elfogadta volna Vácot, de ez azt állította, hogy felhatalmazás nélkül mit sem tehet. Mivel a portán már várták Bethlen követeit, Karakas pasa szeptember 25-én kénytelen volt őket mégis tovább ereszteni. Mikor elindultak, attól tartott, hogy a portán Bethlen kívánsága szerint intéz­hetik el az ügyet és mivel a végbéli törökök egyre zaklatták, elhatározta, hogy fegyveres erővel foglalja el Vácot, mely már ekkor Beth­len Gábor birtokában volt. Ugyanis 1619-ben Struc Ferenc nagy elszántsággal, de kicsi erővel védelmezte a várat abban a reményben, hogy segítséget kap Ferdinándtól. Mikor azonban ez elmaradt, kaput nyitott Széchy György seregé­nek és 6 maga is átpártolt Bethlen Gáborhoz. Karakas pasa 1620 november 4-én foglalta el Vácot. A vár elfoglalását ravaszul hajtotta végre. Az esztergomi és visegrádi törököket a Dunán Vác alá küldte. Ezek november 2-án már haj­nal előtt Vác gyönge várfalai alá érkeztek. A váci őrség Struc Ferenc várnagy vezénylete alatt kirohant és a törököket átnyomta a szi­getre. Erre az esztergomi bég nyomban Budára küldött segítségért. Karakas csak erre várt, nap­lementekor már Vác alatt termett; harmadnap már kezén is volt a vár. Bethlen ugyan már rég odaígérte Vácot a töröknek, de ellenszolgáltatást várt érte; most, hogy a vár átadásáról értesült, Struc kapitányt árulónak nevezte. Bizonyára rosszul esett Beth­lennek, hogy ily módon kellett elvesztenie Vácot és kétségtelen, hogy Struc lanyhán teljesítette feladatát, de mentségei is vannak. Hitte, hogy Bethlen nem szeretné az őrség feláldozását s alighanem hallotta, hogy mivel a vár meg nem menthető, Bethlen hírnevére nézve jobb volna, ha úgy látszanék, mintha nem a maga jószán­tából adná át Vácot a töröknek. Bethlent ellen­ségei azzal vádolták, hogy önként adta török kézbe a várat. Hammer és a török történetírók is annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy Karakas Bethlen beleegyezésével foglalta el Vácot. A magyar követek november 14-én ér­keztek Konstantinápolyba, ahová 27-én jutott el Vác megvételének a híre. Most elestek a nagy ígéretek és követelések, melyekre Vác odaígé­rése jogosította volna őket. Ezek helyett a panaszok és vádak voltak a napirenden. Cölln János Hága Kornéllal, a hollandi, — és Roe Tamással, az angol követtel arra kérte Alit, hogy büntesse meg e dolog szerzőjét, sőt szál­líttassa vissza a magyarokat a várba, hogy azt tőlük kapja kézhez a török, mint a vezér azelőtt kívánta. Ali hitére, tisztességére hivatkozva erő­­sítgette, hogy a dolog az 6 híre nélkül esett. Valóban le is tette Karakast és helyette Kara Mehmedet nevezte ki budai pasának, — de Vácot nem adta vissza. II. Ferdinánd a trónralépő Murad szultán üdvözlésére senftenaui Kurz János Jakab nagy­követét küldötte Konstantinápolyba. A nagy­követ 1623 október 23-án ért oda s a békeal­kudozások során Vácot is visszakövetelte. A f8

Next

/
Thumbnails
Contents