Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
VII. Vác története 1526-tól 1684-ig
VII. VAC TÖRTÉNETE 1526-TÓL 1684-IG 55 rendelte el és Esztergomba vonult. 1597 október 4-én Pálffy parancsából az őrség elhagyta Vácot, de előbb levegőbe röpítette a várat, melyet Mehmed pasa nyomban birtokba vett és megerősített. November 4-én már ismét Pálffy vette birtokába. A szakadozott falakat betömték és megerősítették. Szükség is volt reá, mert Mehmed Szaturdsi pasa csakhamar megjelent Két heti várakozás után három napig ostromolta. 3000 főnyi veszteséget szenvedett s a janicsárok lázadása arra kényszerítette, hogy látszólagos fegyverszünetet kérjen. Kodsa Murád pasa (diárbekíri beglerbég) vejével, Kádi-záde Ali pasa beglerbéggel (a budai bíróval és Hábil efendivel (a budai kádíval) megjelentek Vác előtt Szentendre szigetén és ott tárgyalt november 30-án a császári kiküldöttekkel, de eredmény nélkül. 1598 május 21-én Szulejmán budai pasa 2000 gyalog és 600 lovas katonával indult Vác ostromára, de két megszökött magyar fogoly elárulta jövetelüket. A várőrség 11 nagy és 7 kisebb ágyút állított föl a várfalakra s amikor a törökök kora reggel megérkeztek, öldöklő ágyútűz fogadta őket úgy, hogy vissza kellett vonulniok. A vár rossz karban lehetett, mert Oroszi András kapitány megerősítéséhez az alföldi városoktól, igy Kecskemét város tanácsától, segélyt kért. Mikor Ibráhim nagyvezér 1599-ben Budáról Esztergom felé vonult seregével, Vác őrsége fölgyujtotta és elhagyta a várat. Jemisdsi Haszán és Kodsa Murád pasák Pest elfoglalása után Vác várát üresen találván, katonaságot helyeztek belé. De azokat az intéző férfiakat és kolagákat, akik a várat egy-egy kenyér árán az ellenségnek habozás nélkül átadták, megölték; némelyiket pedig örökös számkivetésre és hivatalából való elbocsátásra Ítélték, 1603-ban gróf Rusworm Herman császári tábornok foglalta el Vácot. Várát kitataroztatta és őrséget állított belé, parancsnokává pedig Oroszi András kapitányt nevezte ki. Azonban csakhamar nagyobb ostromló sereg jelent meg falai alatt, mire az őrség fölgyujtotta a várat és Győrbe futott. 1604-ben már Verebélyi János volt Vác várának parancsnoka. De május havában Bocskay István vezéreinek, Rédey Ferencnek és Némethy Gergelynek adta át. A következő év őszén maga Bocskay is megjelent Vácon és három napot töltött itt. 1605 november 10-én a Rákos mezején találkozott Lála Mehmed nagyvezérrel, aki átnyújtotta neki Ahmed szultán koronáját, mert királyi méltóságban akarta szövetségesét a magyar birodalom élére állítani. Ugyancsak ebben az időben az erdélyiek is koronát ajándékoztak Bocskaynak. Követeik azonban elkéstek a Rákos mezejéről és ajándékukat csak Vácon adhatták át november 14-én Bocskaynak. Egy toliformájú, arany tarajokkal ékes arany korona volt ez, melyet erdélyi koroná-nak hívnak. Heraklides János moldvai despota koronája volt. Ugyanez a küldöttség egy aranytollas aranyövet is nyújtott át. Ezt Brassó város ajánlotta föl. A hagyomány szerint Bocskay ekkor Vácon szuperintendenciát állított föl és a Szent Mihály templomot a reformátusoknak adta. A várost nem sokáig tarthatta azonban hatalmában, mert az 1606 évi bécsi béke értelmében át kellett engednie Rudolf királynak. Egyideig szüneteltek most a harcok, de annál erősebben indultak meg a diplomáciái alkudozások. A törökök mindent elkövettek, hogy Vácot visszaszerezzék. Már 1606 novemberében a Zsitva torkolatánál tartott békealkudozáskor követelték Vácot, de eredménytelenül, A békeszerződés 13. cikke kiköti, hogy: Vác mi kezünknél maradván, megépéttethessék, de meg ne nagyobbíttassék. A zsitvatoroki szerződésnek a szultántól leendő megerősítése céljából Rimái János és Herberstein királyi biztosok 1608 április 17-e körül Konstantinápolyba utaztak. A szultán 1608 október 11-érői adta ki a szerződést nem megerősítő, hanem elferdítő okiratot, az országgyűlés pedig elrendelte Vác várának helyreállítását a közmunkák felhasználásával. (Az 1608 évi XIV. törvénycikk Vác várának helyreállítására Hont vármegye három járásának lakóit kötelezte.) Nógrád vármegye kiküldöttei 1615 november 18-án megvizsgálták a váci palánk épületeit és hivatalosan megállapították, hogy : ez vaczy palank az teöreök ydejeben sokai nagjob volt és mostan kysebb. Ebben az időben Beniczky Ferenc volt a váci vár kapitánya, aki ellen sok panasz merült föl. Nemcsak a föld népét zsarolta, hanem a megyei tisztviselőkkel szemben is durván viselkedett, gyalázta őket és hivatalos eljárásaikban akadályozta. Budai Pál
