Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
VI. Báthori Miklóstól a mohácsi vészig
38 VAC TÖRTÉNETE A renaissance-műveltség szelleme a váci egyházmegye papjait is megihlette. Többen szerezték közülük külföldi egyetemeken humanista műveltségüket, melyet idehaza értékesítettek a köz javára. Művészi templomokat építtettek, iskolákat állíttattak, a műveltséget terjesztették- Mohorai Miklós prépost és Bajoni István kanonok fontos diplomáciai küldetésekben jártak el. Ez utóbbi később nyitrai püspök lett, Szatmári Bakócz Ferenc kanonok pedig a győri püspöki méltóságra emelkedett. Kiváló tagjai voltak még a váci káptalannak: Debreceni Mihály, Kornis Benedek és Zelei Ferenc. Balbi Jeromos prépost, a nagyhírű humanista, II. Lajos király nevelője volt. E kor művészi Ízlésének bélyegét viseli magán a váci egyházmegye több temploma, így a tereskei, tápiósülyi stb. A művészettörténelemben egész a legújabb időkig két traui művészről beszéltek: Traguri Jakabról és Traguri Jánosról, Kukuljevic Iván és Fabriczy Kornél azonban meggyőzően kimutatták, hogy Traguri Jakab nem élt, csak a keresztnevét cserélték föl, Traguri János pedig azonos Giovanni Dalmatával, aki a magyar szent gibb és a többinek mintául szolgáló a Mansfeldé, mely Róka kanonok Alt- und Neu-Waitzen című könyvének első lapján látható. Leírása következő : Az előtért a nyíllal jelzett Duna hasítja át. A jobbparton egy kicsi földdarab és rajt három növény levélága jelzi Szentendre szigetét A háttérben a Naszál meredeknek rajzolt alakját és a váci szőlőhegyek körvonalát szemléljük. A középtérben áll az egymástól elkülönített vár és város, melyet együttesen viz vesz körül. A jobbkéz felöl eső négyszögű varat — a dunai oldalt kivéve — palánk veszi körül Ezen belül emelkedettebb helyen találjuk a négy sarkán bástyával ellátott várat. A bástyák mellett tornyok emelkednek és középen áll a négytornyú székesegyház, ettől jobbra a püspöki palota, balfelöl pedig a kanonoki épületek. A várat a várossal hosszú magas híd köti össze. A város területe kétszerte nagyobb a várénál, amely csupán palánkkal van körülvéve. A vár és város közötti palánkokat árok választja el egymástól. Ez a város egyetlen — északi - bástyájától ív alakban terjed az északi kapuig E kapu előtt kis híd tartja^fönn az összeköttetést a szárazfölddel. A palisszádok között sok régi modorú, jórészt emeletes épület látható. Itt van a Szent Mihály ^főangyal kisebb méretű plébánia-temploma, a Szent Létekről nevezett kórházi templom, valamint a dömések (helyesen ágostonrendiek) nagyterjedelmü egyháza és kolostora. A városnak három, úgymint keleti, nyugati és északi kapuja van ; bekerített területén kívül a Szent Urbán és Szent Péter kápolna tűnik elő. korona egyik tartományának Dalmáciának Trau (horvátul Tragur) városában született 1445 körül. Az Istvánffy által Jacobus Tragurinus Dalmata néven említett művész ifjú korában Rómában és Firenzében dolgozott. Korának megbecsült faragó-szobrásza volt és 1480 táján került Mátyás király udvarába. Buda, Vác és Nógrád pazar palotáinak márványdísze és szobra javarészt az ő művészi alkotása volt. Herkules, Diana és Apolló szobrait a szultán 1540-ben hajóra rakatta és Konstantinápolyba szállíttatta. Miként Mátyás budai palotáit elsöpörte az idők vihara, akként alig maradt fenn Báthori fejedelmi építkezéseinek emléke. Csak csekély töredékekből következtethetünk a letűnt renaissance művészet hatalmas arányaira és formai szépségeire, így fogalmat alkothatunk magunknak az elpusztult váci vártemplom nagy dimensiójáról az 1912 évi őszi ásatáskor napfényre került és múzeumunkban őrzött homlokmezőnek (tympanon) nevezett óriási faragott kő szemlélésekor. Hogy milyen impozáns módon érvényesülhetett a renaissance gazdag formai világa Báthori nagyszerű vártemplomán, azt csak sejtenünk engedi az a négyszögű márványlap, mely a nagy püspök címerét ábrázolja és 1485 évszámmal van jelölve. Szakértők állítása szerint ez a címeres emléktábla, mely Nagytemplomunk sírboltkápolnájának oltárától balkézfelé van befalazva, a magyarországi renaissance kőfaragás egyik legszebb műemléke.*) A váciak örök emlékében élő régi székesegyház legértékesebb maradványa azonban a Nagytemplom szentélykorlátja. Mikor Migazzi templomát építették, a vártemplom he*) Téves a Szilágyi Sándor-féle : Magyar nemzet története IV. kötetének 590. lapján olvasható az az állítás, hogy ezt a márványlapot a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Téves a szakirodalomnak az a véleménye is, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának egyik terem-ajtaja fölé falazott és 1526 évszámmal jelzett Báthori-Madonnát a régi vártemplom helyén találták, mert ezt a művészi dombormüvet gróf Althann Mihály Károly püspök hozta Prágából Vácra, ahonnét 1815-ben Kamánházy püspök ajándékából a Magyar Nemzeti Múzeumba került. Itt említjük meg, hogy István vajda, Báthori püspök bátyja, a váci emléktáblához hasonlatos márványtáblát illesztetett 1488-ban a nyírbátori ref. templom pitvarajtaja fölé. Az emléktáblákat ismertető Leffler azt hiszi, hogy Báthori István és Báthori András tudós rokonuknak országszerte nevezetes püspöki rezidenciájában kaptak kedvet épülő családi templomuknak renaissanceízlésben való felszerelésére.
