Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
XIII. A XIX. század második fele
140 VAC TÖRTÉNETE lította a város gazdasági egyensúlyát, sőt még hasznos beruházásokra is képessé tette. Freysinger utolsó leheletéig kitartással küzdött Vác boldogulásáért és nagy szolgálatokat tett a városnak, mely mindenkinél méltóbban tüntette ki őt azzal, hogy díszpolgárának választotta. Érdemeinek teljes elismerése mellett azonban rá kell mutatnunk a város fejlődését gátló tévedésére, mellyel a pótadó kivetésénél nem a város teherbíró képességét vizsgálta, hanem a szomszéd községek mértékét vette irányadóul. Ez azonban kisebb baj volt annál a súlyos csapásnál, melyet a filoxera fellépése okozott. Szőlőhegyeink egészen kipusztultak és a lakosság legnagyobb része elesett kenyérkereső foglalkozásától. Az ugyanekkor föllépett sertésvész pedig a város egy másik jövedelmező forrását apasztotta meg és tönkretette a virágzó sertéshizlalást. Mindezekhez járult, hogy a fővárost központosító vasúti politika . ,,, , Gafáry Gésa polgármester. egy nagy vidékét elvont a váci piactól. A város képviselőtestülete által 1890-ben polgármesterré választott Gajáry Géza. főjegyző fiatalos tettvággyal folytatta a város szépítésére s anyagi fejlesztésére irányuló munkát s az újítások és alkotások egész sorát valósította meg. Rendezték az utcákat és új nevekkel jelölték, a tereket befásították, lebontották a dunai kőhidakat, beboltozták az alattuk elvonult árkokat és befejezték a vasráccsal díszített Dunavédőfal kiépítését, a Derecskéi tó környékét fákkal és bokrokkal ültették be és 47, hold városi területen amerikai-szőlőtelepet állítottak fel. Mindezeknél fontosabb volt azonban a filoxera-pusztítás által elszegényedett nép számára, hogy a polgármester hűséges munkatársa, 'R.ébész Béla új kereseti forrást nyitott az olcsó telkek és adókedvezmények által idetelepített gyárakban. Ekkor telepedett meg városunkban az Első magyar kötő-szövőgyár, a Váci hengermalomrészvénytársaság, a Horganyhengermű s a Kobrák Révész Béla ügyvéd. cipőgyár. Bauer Mihály Deákvár alapításával, a gazdasági szövetkezet fölállításával és Múzeum egyesület életrekeltésével, id. Krakker Kálmán a városi szőlőtelep létesítésével, Péis Sándor a ШШШ Bauer Mihály rajztanár. Dunapart kiépítése által kötelezte hálára városát. Ebben az időben tette Schuster Konstantin püspök (1886—1899) fejedelmi alapítványait, minthogy azonban ezek fölhasználását a tőke kétszeresére emelkedésének feltételéhez fűzte, ezek nem tér-
