Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
XI. A XVIII. század vége (1786 - 1800)
108 VÄC TÖRTÉNETE kának, aki százados volt, havonkint egy akó óbort ajánlott föl a városi tanács, évenkint pedig egy majális rendezésére kötelezte magát. A Bretlach-ezred tulajdonosa 1768-ban Caramelli lett és a cseh legénységből álló gyöngyösi kürasszír-ezred váci osztagát az ő nevével jelölték. 1786-ban a Gyulay-ezred nyolc százada volt Vácon beszállásolva. Parancsnokuk, báró Dietrich, augusztus 26-án arról értesíti a várost, hogy II. József több mint ezer főből álló katonaságot helyez el ismét Vácon. 1789 november 13-án két üteg tüzérnek kellett szállást adni, pedig ekkor már 1800 katona volt a város nyakán. A katonákat a polgárok házaiba szállásolták el, csak ez évi november 23-án engedte meg a főparancsnokság, hogy a kincstári épületekbe (t. i. a domonkosok, piaristák és angol kisasszonyok rendházaiba és a Tereziánum épületébe) helyezzék el őket. Pest vármegyének 400 újoncot kellett kiállítani, ebből Vácra 13 jutott. Ezeket a városkapitány a hajdúkkal a vásárban kötéllel fogdosta össze. Mikor 1795-ben a megye újabb toborzásra hívta föl a várost, a tanács minthogy az ifjúság önként nem adta magát katonaságra, könnyező szemekkel engedelmet kért, hogy: ollyatinokat, kik éjcakai kilenc Óra után, aholl a nyugalom ideje vagyon, kóborolnának, akarattyok ellen is katonai szolgálatra szoríthasson. A trónralépő Ferenc királyt a váciak küldöttsége az elsők közt üdvözölte, hogy egyszersmind az egyetem Vácra helyezését kérelmezze. Az új király a legnagyobb jóindulatot mutatta »a szívének legkedvesebb magyarjai« iránt, de csak folytatta II. József kényuralmát, az alkotmányt félretette, a közszabadságot elnyomta és a nemzeti élet kifejlesztését megakadályozta. A visszafojtott nemzeti szellem mégis bontogatni kezdte szárnyait. Egységes kulturális központ híjában a vidéken hoztak létre kisebb központokat. így keletkezett 1787-ben Kassán a Múzeum-kör, így létesült 1789-ben Komáromban a Mindenes Gyűjtemény, így alakult 1790-ben Vácon az Uránia-kör, mely az első magyar szépirodalmi folyóiratot megindította. A művelt magyar elméknek igen sok megnyilatkozása látott már ekkor napvilágot és ebben a hazafias, tudományos munkában a váciak is derekasan kivették részüket. Két férfiú nevét kell itt kiemelnünk. Az egyik Desericzky Ince, a másik Koppi Károly. Ez a két piarista annyi odaadással és oly nagy lelkesedéssel tárgyalta nemzetünk múltját, hogy magyar nyelvű íróink sem múlják őket felül. Koruknak kiváló tudósa volt mind a kettő, pedig csak akkor méltányolhatjuk igazi értéküket, ha tudjuk, hogy ezt a kort az irodalomtörténetben a tudományok aranyszázadának hívják. Ez a két jeles férfiú nem csak kitűnő tudós, hanem jó hazafi is volt, akik lelkesedtek a kor eszméi iránt. Desericzky csakhamar meghalt, Koppi Pestre került, hol mint egyetemi tanár ojtogatta az ifjúság szívébe a történettudomány és honszeretet csíráit. Ott írta meg a királyválasztás módjáról Jus electionis quondam ab Hungaris exercitum című tanulmányát, melyben kimutatja a Crouy-család Árpádházi eredetét és minden külszín ellenére a filum interruptum gondolatát erősíti; nem is mulasztja el alkalomadtán a jura naturae et socialia-ra és a pacta conventa-ra hivatkozni. Könyvét elkobozták, őt pedig a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel gyanúja miatt állásától megfosztották. A bécsi kormány megijedt a francia forradalom eszméinek gyors terjedésétől és minden szabadabb mozgalmat elfojtani igyekezett. Ezért a könyvvizsgálatot oly szigorúvá tette, hogy még a diétán felszólaló férfiak nevét sem volt szabad közölni. Az udvar gazdag jutalmai sok embert csábítottak a kémkedésre és titkos följelentésre. Különösen dr báró Schaffrath Lipót váci kanonok fejtett ki nagy buzgóságot mint revisor, hogy a politikai tartalmú könyveket kikutassa és a könyvkereskedőket följelentse, pedig ő maga egy nagy pesti szabadkőműves páholy főmestere volt. 1793 őszén francia hadifoglyokat szállítottak Vácra a Dunán. Szentmarjay Ferenc, a francia forradalom eszméinek lelkes terjesztője, majd a Martinovics-féle összeesküvés tagja, Rédei nevű barátja kíséretében kijött Vácra, a foglyokat fölkereste, megcsókolta és hosszasan beszélgetett velük. Kokárdákat, néhány gombot és két assignátát kapott tőlük. A kokárdákat mint ereklyéket őrizte és csak úgy mutatta meg látogatóinak, ha ezek letérdelve megcsókolták. A foglyokat tizenkettenkint egy katona felügyelete alatt a lakosok közt szállásolták el.
