Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
X. Migazzi kora (1756 - 1800)
X. MIGAZZI KORA 91 lett az utódja, aki 1760 nyarán nagy ünnepség közt vonult be Vácra. A királyi kegy azonban csakhamar őt is elszólította innen, hogy Eger hirdesse nagyszerű alkotásait. Nevét Vácon is megörökítette néhány alkotásával. így kibővítette a szemináriumot és fölállította benne a hittani főiskolát, neki köszönhetjük a Konstantin-teret és azt, hogy Székesegyházunk mostani helyén áll. Elődei a Konstantin-téren állott Szent Mihály templom helyére tervezték az új kathedrálist, melynek alapjait Althann Károly rakatta le 1746-ban és melyet Forgách Pál 1759-ben már tető alá helyezett. Az ő művészi Ízlését ez nem elégítette ki és Pilgram építésszel új, nagyszabású tervet készíttetett a mai Székesegyház-térre, melyen a piaristák majorsági épülete és több lakóház állott. A tulajdonosokkal történt megállapodás után ezeket az épületeket lebontatta, épúgy az Althann-Forgách templomot is. A monumentális templom építkezéséhez nyomban hozzáfogtak, de csak lassan tudtak előre haladni az alapozási munkálatokkal, mert a feltörő talajvizet kellett előbb lecsapolni. Ez hosszú időt vett igénybe, pedig éjjel-nappal működtek a szivattyúk. Esterházy már rég megkapta — 1761 november 10-én — kinevezését az egri püspökségre, mégis Vácon maradt és siettette a templom alapozásátközben megreformálta a váci céheket és rendezte a püspöki levéltárat. Végre 1762 május 24-én ünnepi keretek közt letette az új templom alapkövét és június 17-én abban a hitben hagyta el Vácot, hogy biztosította nagy tervének megvalósulását. Vác adta a birodalom fővárosának, a büszke Bécsnek, első érsekeit: Kollonics Zsigmondot és Migazzit. Minthogy azonban a bécsi érsekség jövedelme igen csekély volt, viselőjének az egyházi tilalom kijátszásával más jövedelmező beneficiumot is adtak, többnyire Magyarországon, még pedig azzal a valótlan indokolással, hogy a magyarok bibornokot kívánnak püspökeik közé. Az érseki rangra emelt Migazzi díszes egyházi állásának korántsem megfelelő jövedelmét is fokozni akarta az uralkodói kegy és visszaadta neki a váci püspökséget oly módon, hogy mint adminisztrátor haláláig, — az 1761 november 15-én kelt kinevezési okirat szerint örök időre, — birtokolja. Migazzi adminisztrátori kinevezése nem példátlan a váci püspökség történetében1 1436-ban Zsigmond király Gathali Mátyást is adminisztrátornak nevezte ki. Mikor Mária Terézia Migazzi bíborost a váci püspökség kormányzójává nevezte ki, azzal érvelt, hogy az elárvult egyházmegyét a legjobb pásztor gondjaira akarja bízni. Az idegenből ideszakadt örökös kormányzó 25 évig tartott kormányzósága valóban nagy istenáldás volt Vácra és az egész egyházmegyére. Szeretetét és gondoskodását hűséggel megosztotta két egyházmegyéje közt. Télen Bécsben lakott, a nyári hónapokat Vácon töltötte. Nemes gondolkodására, bámulatos önzetlem égére és példátlan nagylelkűségére vall, hogy a javadalmaiért kapott váci püspökség nagy jövedelmének legnagyobb részét a város emelésére, templomok építésére, iskolák felállítására és szűkölködők támogatására fordította. Noha nem csörgedezett ereiben magyar vér, az ország kultúrájának annyi áldozatot hozott, mint csak kevés magyar főpap. Csupán három nap telt el, hogy Esterházy elbúcsúzott a váciaktól, mikor megjelent Migazzi Vácon. Ötven tagból álló polgári bandérium lovagolt elibe Esztergomig, Visegrádon a Káptalan fogadta Salbeck Károly kanonokkal az élén. Pestről és a vidékről is sok nemes férfiú sietett üdvözlésére. Csak néhány napot tölthetett itt, mert fontos teendői Bécsbe szólították. A legszükségesebb intézkedések után eltávozott, de már június elején ismét visszajött és késő őszig Vácon maradt. Ez alkalommal magával hozta Canevall udvari építészt is és új tervet készíttetett vele, mert Esterházyét óriási arányai miatt nem tartotta megvalósíthatónak. Az Esterházy-alap fölhasználásával 1763-ban megkezdte, 1772-ben fölszentelte és 1777-ben befejezte a mostani hatalmas székesegyházat, mely nevének dicsőségét hirdeti. Az 1763-ik esztendő volt az időpontja Migazzi ama nagy elhatározásainak, melyeknek a város mai arculatát köszönhetjük. Noha lebontották már a főtéri templomot, néhány ház állott még a Konstantin-téren, ezeket, valamint a közlekedést gátló Bécsi-kaput lebontatta. Az ekkor kinevezett építési főfelügyelő, Oswald Gáspár József piarista fráter, a főutat végig ültette szederfákkal, feltöltette, kőfallal erősítette, hidakkal díszítette és a Dunapartot gesztenyefákkal szegélyezte. Mindez pedig azért
