Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
IX. Az újjűépítés kezdete (Berkes András és az Althannok kora, 1686 - 1756)
IX. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KEZDETE 81 csen, Váchoz többen kétszáznál nem érkezvén, — azok is a budai megholt praesidiáriusok completatiójára. Egy másik — július 30-án kelt — levele szerint: a váci processu ban a mellette lévő hadak közzül szükséges assistentiát rendelvén, Szemere Lászlót delegálta az naturálék administráltatására. Július 15-én Beniczky Gáspár arról értesíti a fejedelmet, hogy a Nemes Compania sójával Décsey Jászberényben várja a pozsonyi zsidókat, akik a kivánt portékát hozzák, de a Vácra elibük küldött emberét a németek megárestálták (elfogták.) Ebben az időben kapta a fejedelem Török András jelentését, hogy: az losonci és szécséni német feltakarodott s annak egy része Váchoz, az vadkerti Veteránival Szobnál által a Dunán. A romhányi ütközet megpecsételte a szabadságharc sorsát. A kurucok táborát tizedelte a pestis és a hűtlen elhagyások, a császáriak egymásután foglalták el Dunántúlt, Érsekújvárt, Sárospatakot, Egert és a többi várakat, a köznyomor és elégedetlenség mindjobban terjedt s mialatt Rákóczi Lengyelországban külföldi segítségért járt, Károlyi Sándor idehaza megkötötte a szatmári békét. A folytonos csatazajban megakadt a város és egyházmegye újjáépítésének munkája. 1708 december 1-én ugyan Kollonics (Kollonitz) Zsigmond személyében új püspököt kapott az egyházmegye, melyet továbbra is Berkes nagyprépost kormányzott, mert Kollonics a zavaros állapotok miatt nem mert eljönni Vácra, pedig Vác a császáriak kezén volt, amiért a Rákóczihoz ragaszkodó Berkesnek Egerből kellett intézni a váci megye ügyeit. Terhére is esett ez az állapot és 1707 augusztusában vissza akart költözni Vácra. Mikor ennek híre futott, gyanúba vették: Már nem tudom soha, kell-é papnak hinni? — írja gróf Bercsényi Miklós a fejedelemnek, — hallom mindenét Vácra hordatja Berkes uram, de egy órával előbb az berekre vitetem ő Kegyelmét! Egerbűl datáljon, nem Vácrúl, mert látom hamis pap az, kinek felesége nincsen s mégis cselédjét óhajtja. Pastores animarum, — s maga hitinek farkasa. A sors iróniája, hogy néhány hónappal később — december 18-án — Keresztély Ágost esztergomi érsek épen politikai magatartása miatt megfosztotta őt egyházi méltóságától. Gróf Kollonics Zsigmondi váci bíboros piispöU és bécsi érsek. (Brüggen I. V. metszete.) A szatmári béke után — 1711-ben — székvárosába jött mind a két főpap és közös akarattal rendezgette az egyházmegye ügyeit. Kollonics azonban rövidesen bécsi püspök lett, utóda gróf Leslie Vilmos pedig alig egy évig ült a püspöki székben és így az egyházmegye kormányzásának gondjai Berkest terhelték. О volt segítőtársa és helyettese az 1718 január 4-én püspökké nevezett gróf Althann Mihály Frigyesnek is, aki mint római szenszéki követ, majd nápolyi alkirály, Olaszországban lakott. Berkes lelkes előmozdítója volt a szeminárium fölállításának és a ferencrendiek Vácra telepítésének. A kegyesrendiek betelepítése egyenesen az ő áldozatkészségének eredménye és érdeme. Ő adott nekik helyet a saját lakóházában, melyet halála után tulajdonukba bocsátott. Nagyarányú egyházkormányzati működése mellett időt szakított világi ügyeinek végzésére is, szorgalmasan részt vett mint a hétszemélyes tábla (Kúria) bírája a tanácsüléseken és nagytevékenységet
