Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)

VIII. A török uralom és végső évei

I­VIII. A TÖRÖK URALOM ÉS VÉGSŐ ÉVEI 69 31-én megszüntették és visszatértek Vácra. Itt 200 német-, 300 hajdú- és 500 huszárból álló hely­őrséget hagytak hátra Bisterzky nevű német vár­kapitány parancsnoksága alatt és tovább mentek Bécs felé. Mikor ez Musztafa pasa tudomására jutott, Vácot november 3-án megtámadta Budá­ról, Nógrádból és Egerből előtörő 500 főnyi seregével, mire a tetemesen erősebb őrség sza­bad elvonulásra gyáván megadta magát. Elvo­nulás után a törökök utánok rohantak és negy­venet kivéve, mind felkoncolták Gróf Heiszler János még az évben kísér­letet tett, hogy Vácot rajtaütéssel keresztény kézre kerítse, de siker nélkül. A következő (1685) évben a szultán Sátán Ibráhim pasát ne­vezte ki a magyarországi hadak fővezérévé, aki 30,000 főnyi sereggel jelent meg augusztus má­sodik felében Vác alatt. Károly lotharingiai herceg itt akart vele megütközni és 55,000 főből álló haderejével Vácnak menetelt, de Ibráhim nem várta be őt, hanem a váci várőrséget az Esztergomból futó hadának maradékához csa­tolta és Budára vonult vissza. Előbb azonban fölgyujtotta a várost, a váratpedig,hogy hasznave­hetetlenné tegye, aknákkal levegőbe röpítette. Vác csak a következő évben, Buda visz­­szafoglalásával (1686 szeptember 2-án) szabadult föl a török uralom alól, minthogy azonban az 1684 évi hadjáratnak legnagyobb eredménye Vác megvétele volt, Vác fölszabadítását helyte­lenül ehhez az évhez szokták fűzni. T

Next

/
Thumbnails
Contents