Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)

VII. Vác története 1526-tól 1684-ig

VII. VAC TÖRTÉNETE 1526-TÓL 1684-IG 51 tette, mert azokat a káptalan megbízott tagjai a levéltárral együtt a váci püspök magyar kézen maradt várába, Nógrádba, szállították és ott elásták. A vár és város lakóházaiban a katona­ság helyezkedett el. Rövidesen követték őket családtagjaik is, idővel kereskedők és iparosok telepedtek meg és megszaporodtak polgári elem­mel. Ezek egészen kiszorították helyükből a régi, keresztény lakosságot, a kik a régi város­tól északra új várost alapítottak. A behódolt keresztények (ráják) külön városát Tabánnak hívták. A kettős palánkfal-kerítésű, négy rész­­■J*t létből álló, négyszögalakú erős várat a Duna vizével töltött széles árok vette körül. Fából készült felvonóhídon lehetett egyetlen kapuján be­jutni. 50 zsindelyes ház és egy imaház volt benne. Ezt a belső várat a tömésfallal megerősített török város vette körül. Ezer zsindelyes ház, hét imaház, százötven bolt, egy fürdő és egy fogadó volt benne. Minthogy vallási szertartásaik gyakorlásához vízre volt szükségük, egy hatal­mas vízmüvet építettek. A föld alatt 2—3 mé­ter mélységben húzódik a két méter átmérőjű és téglákkal boltozott csatorna, mely a dukai hegyekből, 7 kilométer távolságból hozta a vizet a városba. A bolgár kertészek ma is használják ezt a vízmüvet, melyre egykori tulajdonosaik­nak terjedelmes rizsföldeik ápolásához is szük­ségük volt. A városbeli keresztények szőlőmű­veléssel foglalkoztak. Igen kiterjedt kereske­delmük biztosítására hidat vertek a Dunán a szigetre. Vác vára a török uralom alatt. (Bouttats Gáspár metszete. Antwerpen 1688. A török hatalma alatt levő megyék, mint törvényhatóságok, majdnem egészen megszűntek. A behódolt területeken a török és magyar egyaránt úr volt. Vác ekkor jogilag Nógrád megyéhez tartozott, de valósággal a budai ejálet­­ben (vilajetben, kormányzósági kerületben) a budai szandzsák egyik erőssége volt. Később jelentékeny török város lett: szandzsákbég (zászlóaljparancsnokság), kazá (bírói kerület) és főharmincadhivatal székhelye volt. A teljesen keleti jelleget öltött város nevét meghagyták a hódítók. Sohasem nevezték a német Waitzen

Next

/
Thumbnails
Contents