Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)

VI. Báthori Miklóstól a mohácsi vészig

40 VAC MÚLTJA ÉS JELENE ellen fordult. Kemény télben indult meg Kassa felé más csapatokkal együtt a fekete sereg is. Roppant nehéz volt az előrehaladás, csákánnyal vágták magukat keresztül a jeges hótömegeken. A király nagyon érezhette, mennyire szüksége volna nagy elődje katonáira és ha csak rajta áll, egészen fölújítja Mátyás hagyományait. El­rendelte, hogy a már befizetett adót egészítsék ki egy aranyforintra a zsoldoshad kielégítése végett; de a rendelet, úgy látszik, írott malaszt maradt. Az Alberttel történt egyezség után a fekete seregnek a Vác és Eger közötti vidéket jelölte ki táborozás végett, de a zsoldfizetés elmaradt. Ezt a tájékot valamivel előbb Albert már alaposan megnyomorította s minthogy nem kapott pénzt, a megkezdett munkát most a zsol­dosok folytatták. Albert nem kímélte a népet, tehát ők a dolgon már sokat nem ronthattak, de bizonyos, hogy súlyos fegyelemsértések tör­téntek. Hiányzott Mátyás parancsoló, vezérnek született egyénisége s joggal vehették zokon, hogy a csatlakozásuknak oly sokat köszönő Ulászló még jogos járandóságukat sem fizette meg. Minthogy a király nem tudott gátat vetni garázdálkodásuknak, Vác városa — a környék­beli városokkal egyetértve — Kinizsi Pálhoz, az alsó részek főkapitányához fordult védelemért. Kinizsi a polgárság panaszától megindítva, a szövetkezett városok lakóira fejenként egy-egy aranyat vetett ki, sereget gyűjtött és szétverte a cseh zsoldosokat. Az ütközet színhelye való­színűleg a Száva környékén volt és nem Vác vidékén. A zsoldosok levonulásuk közben Vácon is okoztak bajt, de a fekete sereg nem itt pusz­tult el, Tubero tévedésből tette át az egy év előtti eseményeket 1492-re. 1487 március óta Báthorinak segédpüspöke volt Kalán Gergely cisztercita, de azért az agg főpap korántsem élt csendes visszavonultságban. Udvarában a régi víg élet folyt. О maga to­vábbra is részt vett az egyházkormányzati ügyek­ben. Szathmáry Ferenc a veszprémi egyházme­gyéhez tartozó budai prépost a mogyoródi apát­ság javadalmát is élvezte, amiért Mendei Dénes kanonok, a váci egyház főesperese, 1489-ben pert indított ellene. A bíróul kiküldött Léby Imre éneklőkanonok a váci egyházhoz tartozó mogyoródi apátság javait Mendeinek ítélte oda és az Ítélet végrehajtását már másnapra elren­delte. Minthogy Szathmáry prépost nem volt hajlandó átadni a monostort, Báthori püspök fegyveres erővel foglaltatta el és Szathmáryt kiközösítette a váci és veszprémi egyházme­gyékben. Szathmáry 1491 június 10-én pőrének tárgyalására bírákat kért a pápától, akinek el­panaszolta, hogy őt, aki királyok titkára volt és mindig jó hírnek örvendett, Báthori az ország kormányzóihoz és előkelő férfiakhoz írt levelé­ben és élőszóval is tolvajnak, rablónak és paraszt­nak nevezvén, becsületében gonoszul megsér­tette. Báthorit 1496-ban az ország törvényei szerint fogták pörbe. Öt is, a váci káptalant is, erőszak- és hamis oklevelek kiállításával vádol­ták. A felső törvényszék 1498-ban hozott íté­lete az oklevélhamisítás vádja alól felmentette őt, a káptalan megbüntetését pedig a király magának tartotta fenn. Báthori még 1497-ben elkísérte a királyt prágai útjában. 1506 elején halt meg. Faragott márványkoporsóban temették el a váci vár­templomban. Halála után lehanyatlott Vác városának ragyogó napja, mint ahogy az egész ország süllyedésnek indult a Jagellók szomorú uralko­dása alatt. A félhold győzedelmes előnyomulása egész Európát rémületbe ejtette. X. Leo pápa kiadott egy bullát, melyben Bakócz Tamás esztergomi bíboros érseket Magyar-, Cseh-, Lengyel-, Po­rosz-, Orosz-, Svéd- stb országok részére lateráni követének nevezte ki és megbízta, hogy ke­resztes hadjáratot hirdessen a török ellen. Ezt a bullát Vácon 1514 április 16-án,_husvétvasár­­napján hirdette ki Szálkái László püspök. A földesurak járma alatt nyögő parasztok, szegény nemesek, iparosok és papok rövidesen nagy számmal jelentkeztek és nagy csoportok­ban gyülekeztek Pest és a püspöki városok közelében. A százezerfőnyi sereg vezérévé Bakócz Dósa György székely hadnagyot tette. A nagy tettekre vágyó ifjú vezérrel már régeb­ben ismeretségben állott medgyaszai Mészáros Lőrinc ceglédi lelkipásztor, akinek Vác közelé­ben i723--ban megtalált pecsétnyomóját Vicz­­mándy Lőrinc néven küldték el az uralkodónak Bécsbe. Ennek a nemesi származású vácmegyei lelkésznek szomorú szerepe volt eseményeink során. Mint kitűnő népszónok kétezernél több

Next

/
Thumbnails
Contents