Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)

VI. Báthori Miklóstól a mohácsi vészig

VI. BÁTHORI MIKLÓSTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG

37

tozott. Az esztergomi érsek ablakain még évtizedek múlva is hártya, vagy selyemszövet pótolta az üveget.) De legnagyobb lendületet az építő ipar vett, mert Báthori nagy arányú építkezései igen sok munkást foglalkoztattak. A műszaki és művészi vezetést Olaszországból idehívott szakemberekre bízta. Legelőször is nagy hírre jutott palotájának kibővítéséhez és berendezéséhez fogott, aztán a régi székesegyházat kitágította, vagyis az akkor divatozó renaissancestílusban átalakíttatta és belsejét művésziesen földíszíttette, melléje pedig egy nagyszerű renaissance-ízlésű kápolnát emeltetett védőszentjének, Szt. Miklósnak a tiszteletére.

Nagy bőkezűsége több gyönyörű épülettel gazdagította a várost, melynek arculatát egészen megváltoztatta. Nógrád várát is megújíttatta és benne szintén szép épületeket emelt. Költséget nem kiméit, hogy az épületek nagy lelkének méltó emlékei legyenek, írja róla Galeotto Marzio, a magyar humanisták kitűnő történetírója, akinek a bolognai egyetemen tanítványa volt és aki midőn hazájából Mátyás udvarába menekült, jó barátja lett. Galeotto több ízben volt Vácon

szívesen látott vendége és nem győzi dicsérni a fényt és pompát, melyet itt látott és elragadtatással szól arról a józan életmódról, mely itt folyt. Folyton arra ösztökélt, — mondja, — hogy írjam meg Mátyás király életét, hogy a nagy király cselekedetei, melyek hazájának dicsőségére váltak, feledékenységbe ne menjenek. Nagyon megtetszett nekem háza népének méltósága és előkelősége is, mert házában szünet nélkül imádkoznak, tanulmányoznak, vagy lant kíséretében énekelnek, vagy tisztesen társalognak. Nincsen ott sohasem pihenés, vagy munkakerülés, vagy idővesztegetés. A várból gyakran elsétál derék emberei társaságában kertjeibe, amelyeket ő maga keríttetett be és ékesített föl halastavakkal. Magával viszi ilyenkor könyveit, úgy, hogy ez az útja is vitatkozásokkel telik el. Néha kocsin viteti ki magát a püspök, hogy megtekintse a napsütötte kellemes dombokon elterülő szőlőkertjeit és gyümölcsöseit és itt sem szűnik meg az olvasás és vitatkozás, úgy, hogy azt hihetné mindenki, hogy ezeket a bortermő, virágzó dombokat is Minerva és a Múzsák lakják és látogatják.*)

Vác látóhépe a JCV. század végén.

(Az 1835 évi egyházmegyei névkönyvből.)

*) Hogy milyen volt Vác képe ebben az időben, azt csak sejteni tudjuk Galleotto Marzio, Bonfini stb. reánk hagyott szórványos följegyzéseiből, Bél Mátyás és mások merész képzelemmel megírt leírásaiból és a fönnmaradt művészi

faragványok töredékeiből. Részletes leírással, vagy hiteles egykorú rajzzal nem rendelkezünk Báthori ragyogó városáról. A XV. századbeli Vácot ábrázoló képek a török uralom alatti város egykorú metszetei alapján készültek. A legré-