Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
VI. Báthori Miklóstól a mohácsi vészig
VI. вАТНОШ MIKLÓSTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG 35 Finom modoráért olasz simasága díszítő jelzővel ékesítették. Leghívebb barátja volt Marsilius Ficinus hírneves olasz bölcsésznek, aki a firenzei szellemi élet egyik vezérlő egyénisége volt és aki neki ajánlotta filizófiai munkáját, aminek Huszti József akadémikusunk nagy művelődéstörténeti jelentőséget tulajdonít. Legfőbb törekvése az volt, hogy Marsilius Ficinust Firenzétől elhódítsa és Mátyás király megbízásából Budára telepítse. Mielőtt a váci püspöki széket elfoglalta, 1469-től szerémi püspök volt. 1474 elején lett váci püspök. A nagy egyházfejedelem — Chobot ismételt állítása szerint — anyai nagybátyja volt Mátyás királyunknak, aki gyakori vendége volt a váci püspöki palotának, sőt a regényes hagyomány szerint itt kötött morganatikus házasságot Izabellávfl, a boroszlói polgármester leányával és itt kereszteltette meg a fiát, Korvin Jánost. Mátyás kegyelmének sokféle jelével halmozta el Báthorit. így függőpecséttel ellátott okiratban patronatusi joggal ruházta föl, hogy a váci egyházmegye területén lévő nagyobb javadalmakat, kanonokságokat, apátságokat és prépostságokat betölthesse. Mikor azonban 1481 elején az adományozott jog ellenére azt követelte Báthoritól, hogy ez az ő jelöltjeinek adjon javadalmakat s a püspök ezt a kívánságát megtagadta, kegyvesztett lett. Fölfüggesztette őt püspökségétől, megfosztotta javadalma felétől és gondnokot rendelt számára. Báthori bízó lélekkel viselte megpróbáltatását. Mátyás rövidesen kiengesztelődött és igazságtalanságát azzal iparkodott jóvátenni, hogy fölvette őt tanácsosai közé. Jellemző Mátyás igazságérzetére egy másik, szintén Báthori püspökünkkel kapcsolatos eset. Mikor 1474 tavaszán Sziléziából Budára utazott és április 4-én egy napra megállapodott Korponán, a város polgárai bevádolták az ő legkedveltebb híveit, az ország leghatalmasabb urait: Beckensloer esztergomi érseket, Báthori Miklós váci püspököt, Ország Mihály nádort és Báthori István országbírót, mert ezek megfosztották őket a régi királyok által engedélyezett vámmentesség kiváltságától. Mátyás még Korponán adta ki rendeletét a két főpaphoz és két zászlós úrhoz, hogy ne merészeljenek a korponai polgároktól vámot szedni. Fontos tanácskozásai voltak Vácon Mátyás királyunknak 1462 május első napjaiban az itt egybegyűlt főpapok és országnagyokkal Giskra cseh hadvezér és Frigyes császár viszálykodása ügyében. Kellő eredménnyel nyert befejezést mind a kettő. Ismertetésüket itt adjuk: Mikor Albert királyunk 1440-ben meghalt, özvegye Albert utószülött fia, László érdekében zálogba adta a szent koronát Frigyes császárnak, birtokait és ékszereit eladta, hogy zsoldosokat fogadhasson. Ezeknek a cseh zsoldosoknak vezérévé brandisi Giskra Jánost tette. Öt bízta meg az északi vármegyék megszállásával, a később trónrajutott V. László pedig a felső részek főkapitányává nevezte. A reábízott részeket törvény ellenére kormányozta, hadai pedig a lakosságot sanyargatták. Mátyás királlyá választása után előbb Kázmér lengyel király, majd Frigyes császár szolgálatába szegődött. Mikor Mátyás 1462 április 3-án békés megegyezésre jutott a császárral, még mielőtt az országgyűlés összejött volna, hogy a Frigyessel kötött egyességet tárgyalja, Vácra hívta egyezkedésre Giskrát és társait. Mátyás 1462 május első napjaiban azt írja a Grácból Budára érkezett Lando Jeromos krétai érsek, pápai követnek, hogy nem siethet üdvözlésére, mert: . . . nunc in hoc oppido Vaciensi cum hostibus nostris parcium superiorum infestatoribus, valde arduos . . . habemus tractatus. Ebből a levélből az tűnik ki, hogy eleinte nehézségekkel kellett megküzdeniök, de május 12-én Thomasi velencei követ már azt jelentette a dogénak, hogy Giskra meghódolt a magyar királynak. Az egyesség pontjai ezek voltak: Giskra hűséget fogad Mátyásnak ; mindama várakat és erődöket, bárhol az országban, melyeket ő maga vagy emberei tartanak a hatalmukban, átadja Mátyásnak; Mátyás az erősségek visszaadásáért kárpótlásul 40,000 forintot fizet Giskrának váltságdíjul, még pedig 3000-et azonnal, 15,000-et szent Jakab napján (július 25.), a hátralevő őszszeget az év végén; Giskra őszinte meghódolásának zálogául azonnal átad egy várat, a többit a fizetés második határnapján; Mátyás a Tisza mellett ad Giskrának egy várat s ennek költségeire, valamint 150 lovas tartására évente 1000 forintot. Mindenesetre súlyos feltételek ezek, de indokolhatók, ha az országra háramló előnyt T
