Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
V. Vác története a vegyesházi királyok alatt
V. VÁC TÖRTÉNETE A VEGYESHÁZI KIRÁLYOK ALATT 31 festett 1423-ban. 1422-ben Garay Miklós nádor bírói széket ült Vácon. Zsigmond király is több ízben járt Vácon. (így 1410 február 6-án és 1421 augusztus 17-én). Gathali Mátyás (1437 — 40) kedvelt embere volt Zsigmond és Albert királyoknak. Utóda a Farkasagmánd nemzetségből származó Kecsethy Péter (1440—50) egyformán élvezte az uralkodók és a szentszék bizalmát. Jelen volt az 1440 évi június 29-én tartott királyválasztáson. Még mint erdélyi kanonok Zsigmond megbízásából követségben járt IV. Jenő pápánál. Hunyadi János annyira kedvelte, hogy előbb az erdélyi püspökségre, majd a kalocsai érsekségre terjesztette föl őt a szentszéknél. Részt vett Albert király özvegye és a nemzet többsége által királlyá választott Ulászló lengyel király közötti békealkudozásban. Cesarini pápai követtel Bécsben járt, hogy Frigyes császárral alkudozzék a béke ügyében és megnyerje segítségét a török elleni keresztes háborúra. 1445-ben az ország rendei pecsétjük tábollétében az ő pecsétjét használták. Péter püspök tagja volt annak a követségnek, amelyet 1446 március és december havában V. László király kiváltásáért Frigyes császárhoz küldtek Bécsbe. A szerencsétlen kimenetelű várnai ütközet után (1444) beválasztották őt abba a bizottságba, amelyre a kormányzó megválasztásáig az államügyek vezetését bízták. Azután tagja volt az 1445-től 1452-ig működött Országos Tanácsnak, mely nyolc esztendőn át kormányozta az országot. Ez az Országos Tanács gyakran tartotta gyűlését Vácon, mert Péter püspök (már Ulászló uralkodása alatt is) az ország kancellárja volt s mint ilyen hívta magához a tagokat tanácskozásra, amelyeken néha Hunyadi János kormányzó is részt vett. A törökök fenyegető előnyomulása nem engedte berozsdásodni a magyarok fegyverét, a könyvnyomtatás találmánya és Amerika fölfedezése átalakitotta az elvénhedt Európát. Új eszmék, új vallási, irodalmi és művészi irányok jutottak uralomra. Ebben az időben terjedt el a renaissance és humanizmus elnevezéssel jelölt szellemi mozgalom, mely az irodalomban és művészet terén a görög és római hagyományoktól áthatva, az olasz szellem fényével és finomságával mindenütt megigézte a lelkeket. Termékeny talajra talált ez az irányzat Magyarországon is, főként a királyi és főpapi udvarokban. Szilasi Vince, aki 1450-től 1473-ig ült a váci püspöki székben, már ennek az iránynak hódolt. Humanista műveltségű férfiú volt és előkészítette a talajt, hogy utóda, Báthori Miklós, kulturközponttá tegye Vác városát. Vác ebben az időben, amikor a renaissance műveltség káprázatos fényével bevonta dicső múltú országunkat, Buda után Esztergom és Nagyvárad mellett a legjelentősebb magyar város volt. Hunyadi János (Túróczi krónikájából.) Szilasi püspökünk élettörténete igen változatos és nagyon jellemző a renaissance-korra. Mint katona kezdte pályáját. Hunyadi János oldalán harcolt a törökök és husziták ellen. Később követségben járt a pápánál és több fejedelmi udvarnál. Nagyváradi kanonok és beregmegyei főispán volt, amikor a pápa Hunyadi János előterjesztésére kinevezte váci püspöknek. Elfoglalván püspöki székét, első gondja volt megerősíteni Nógrád és Vác várát, hogy a husziták garázdálkodása ellen megvédelmezhesse. Giskra János gyülevész hadai többször jutottak Pestig. így 1459-ben is, amikor rendes szokásuk szerint mindenfelé raboltak és gyújtogattak. Egyik forrásunk, — a Slovenské Pohlady — említi, hogy a felgyújtott falvak tüzét Budáról szemlélték.
