Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
IV. Vác az Árpádházi királyok alatt
ÍV. VÁC AZ ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYOK ALATT 23 kozott és abban állapodott meg velők, hogy papjait ezentúl minden évben Kisasszonynapjának nyolcada alatt zsinatra gyűjti össze. Nehogy azonban anyagi akadályokkal állhassanak elő, a püspöki tizedek egy részét a zsinatra jövő papok költségeinek fedezésére kötötte le E rendelkezéshez maga III. Ince pápa is hozzájárult. Áldozatkészségének emlékét több templom és kolostor őrzi. Alapításai közé tartozik a Makraalján, Nyikád pusztán, Szent Margit egyháza és a hazánk közéletében jelentős szerepet játszó Szentkeresztről címzett leleszi prépostság, melyet nagy kincsekkel halmozott el. Ősi javai mellett ama birtokait is a konventnek adományozta, melyeket II. Béla királytól kapott ajándékba, midőn ez őt keresztvízre tartotta. III. Ince pápától több fontos megbízást kapott és azokat sikeresen teljesítette. II. Endre király is gyakran igénybe vette bölcs tanácsait. Hűséges szolgálatait azzal hálálta meg, hogy neki, illetve a váci püspökségnek adományozta 1199-ben Nógrád várát és 1206 őszén meghívta elsőszülött fiának keresztapjául. Az újszülött királyi herceg a keresztségben atyai nagyatyja után a Béla nevet kapta és mint király IV. Béla néven szerepel a történelemben. Mikor Bogyiszló elaggott, Jakab lett a segédpüspöke, aki utóda is lett a püspöki székben. A párizsi egyetemen tanult, majd kancellár és II. Endre király nevelője lett. Nagy befolyást gyakorolhatott az ifjú herceg jellemének képzésére, mert őt is a maga képére hatalmaskodónak és tékozlónak formálta. Jelleméről és viselt dolgairól III. Honorius pápa 1218 évi május 15-én kelt brevéje ad művelődéstörténeti leírást: E. és B. a váci egyház főesperesei — mondja a fbréve — a maguk és a káptalan nevében panasszal járultak az apostoli szentszékhez, hogy püspökük, akinek mint a tartóra helyezett gyertyának kellene az Úr házában világoskodnia és cselekedeteivel jó példát mutatnia, mint a kioltott világosság, sem példájával, sem tanításával nem világoskodik; hanem az igazságot üldözve, lakmározásokban, dőzsölésekben és álnokságban leli gyönyörűségét, sőt gonoszságaival még dicsekszik is. Amikor esküje szerint a váci egyház jogait és bevett szokásait védelmeznie kellene, ő túltéve magát esküjén ezeket is, az egyház javait és jövedelmét is elidegeníti, szétszórja és eltékozolja: híveinek pedig csak elvétve és úgy osztogatja a lelki javakat, hogy némelyek már igazhitűségükben is meginogtak. A váci egyházmegye papjait pedig földjeiktől, erdeiktől, rétjeiktől, jövedelmeiktől és javaiktól erőszakkal megfosztja és az egyetemes zsinatok határozatai ellenére kiközösítéssel sújtja; sőt némelyeket fegyelmezetlen családja által oly becstelenül bántalmaztatott, hogy közülök egyesek mindenükből kifosztva, sebeikbe belehaltak . . . Ezenkívül, amikor az egyházi épületek már-már összedőléssel fenyegetnek, nem törődik velők és a zsinatok parancsolta előzetes intés elkerülésével a kiközösítés villámaival fenyegetődzik, az egyházi javadalmakat szimoniákus módon, az érdemesek mellőzésével, kevésbbé alkalmasoknak adományozza és a kánonok ellen vétkezőket önkényesen feloldozza. Érdekes művelődéstörténeti adatokat őrzött meg számunkra ebből az időből a váradi regestrum is. A középkor bírói Ítélkezéseinél jelentékeny szerepe volt az Istenítéleteknek. Tanú és okirat hiányában tüzesvaspróba szolgált bizonyíték gyanánt. Ez abból állt, hogy a vádlottnak a tüzes vas hordozását kellett kiállania, evégből Nagyváradra, Szent László sírjához küldték. A váradi káptalan jegyzőkönyve közel négyszáz peres ügy hivatalos ismertetését tartalmazza. Ebben találjuk a következő megjegyzéseket. Jakab püspök udvarbírája 1219-ben a csomádfalusi Csornáddal (Sumad) pereskedett, mert Csornád Benedektől, a váci egyház szolgájától 12 ökröt és 40 juhot erőszakkal elvett. Az Ítélkező országbíró poroszlója Rátóthy Péntek volt. De tüzesvas-próbára nem került a sor, mert a felek kiegyeztek. Majd a Csornád falubeli Mihály perelte lopás miatt a váci egyház embereit, Fiachia és Balasi püspök-falusi lakosokat. De itt sem került tüzesvas-próbára a sor, mert Csomádi Mihály a béke kedbeért visszavonta állítását. A bírónak és poroszlónak Ambrus udvarispán tett eleget, amiből arra lehet következtetni, hogy valamiben mégis hibásak voltak az emberei. Ugyancsak 1219-ben Jakab püspök bizonyos Sáp falubeliek felett bíráskodott. Poroszlója Gőgös volt. Jakab püspök utóda, Bereck (Briccius) 1221-től 1237-ig ült a püspöki székben és nagy
