Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
IV. Vác az Árpádházi királyok alatt
IV. VÁC AZ ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYOK ALATT 17 tában befejezést. Mikor Béla király meghalt, IV. Henrik német király hadai már bent voltak az országban és magukkal hozták a 11 éves Salamon', (Túróczi krónikájából.) akit atyja még életében megkoronáztatott. Géza és László nem akartak polgárháborút s ezért megüzenték a németeknek, hogy elismerik unokaöccsüket királynak, ha kezükön hagyja atyjuk hercegi birtokát. Ez a birtok az ország egy harmadrésze volt, melyet csak 1064-ben, a győri békekötés után, kaptak meg. A hercegek fényes diadalokat arattak a csehek, a bessenyők és görögök fölött, ami sértette a király hiúságát. Gonoszlelkű tanácsadói, különösen Vid bácsmegyei ispán folyton ingerelték a hercegek elleni gyűlöletre és rávették, hogy támadja meg Géza herceget, míg testvérei külföldön járnak. Salamon csakugyan Tiszántúlra sietett és a kemeji síkon szétverte Géza csekély számú seregét. Géza hercegnek menekülnie kellett, Kotajdnál átkelt a Tiszán és Vác felé vette útját. Salamon nem üldözte, azt hitte, hogy végleg megtörte erejét és nincs vele mit törődnie, de keservesen csalódott. Géza Nagymaros táján találkozott Lászlóval és sógorukkal Ottóval, Morvaország urával, akit László segítségül hívott. Salamon a kemeji sikról visszatérőben, már közel Pesthez, Péteriben járt, amikor hírül hozták, hogy László és Ottó egyesültek Gézával és nagy sereggel jönnek ellene. Vid ispán a királyi hadak vezére azonban nem hitt a híreknek. — Seregüket, — mondta az ifjú királynak, — tönkretettük. Vitézei javát leöltük, most szolgákat, aratókat szedett össze. Szó sincs, hogy meg ne együk őket. A morvákkal én magam végzek a bácsiak élén, ha társaink megengedik ! Salamon, tele bizalommal Vid szavában, előre sietett és két héttel később, hogy a kemeji síkon győzött, 1074 március 12-én Pestről keletre leszállóit a Rákos völgyébe, hogy a mai Gödöllő irányában Vác felé nyomuljon. De a hercegek már elhagyták Vácot és a mogyoródi, csömöri dombok irányában, Cinkotának tartottak. Salamon tehát észak helyett keletre fordult és Mogyoród-Cinkota közt a hercegek ellen indult. Ezek Fót és Cinkota közt, háttal a Dunának, állottak fel. A Csömör fölött északra és délre terjedő homokos halmok és völgyek választották el egymástól a két sereget. Mindenki másnapra várta a csatát, a kora tavaszi sűrű köd azonban lehetetlenné tette egész nap az összeütközést. De azért a két sereg harckészen állott a lovak mellett, mindenki kantárral a kezében töltötte az éjét és várta a nap fölkeltét. Március 14-én hajnalban rendezkedtek. A hercegek a mai Főttől délre állították fel seregüket. Szent László látomása. (A Bécsi Képes Krónikából.) Balra, a mai Mogyoród irányában László állott első sorban a bihariak élén, tovább Géza foglalt helyet a nyitrai zászlóalj közepében, még lejjebb a jobb szárnyat Ottó herceg alkotta. Mögöttük három-három zászlóalj állott, mintegy tartalékban úgy, hogy a sereg három hadtestet 3 *•
