Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
IV. Vác az Árpádházi királyok alatt
NEGYEDIK FEJEZET. Vác az Árpádházi királyok Alatt. Vájjon valóban Szent István alapította-e a váci püspökséget ? Ez a kérdés még ma is foglalkoztatja a tudósokat és a vita, mely e fölött folyik, még mostanáig sincs eldöntve. Mai történeti ismereteink alapján nem is tudjuk kétséget kizáró módon megállapítani, mert okiratos emlékeink nem maradtak fenn, de a rendelkezésünkre álló bizonyítékokból vont okszerű következtetések annak az álláspontnak adnak igazat, amelyik Vácot Szent István alapításának mondja. Kétséges ugyan, hogy a szent király csakugyan tíz püspökséget állított föl, de amennyiben a múlt hagyományaira építenünk szabad — már pedig a legtöbb tradíciónak komoly alapja van — akkor a váci püspökség a legnagyobb valószínűség szerint a tíz között van. Az ellentábor érvei sem erősebbek. Az ő rendelkezésükre sem állnak kétségbevonhatlan bizonyítékok, tulajdonképeni erősségük a tagadás. Téves, hogy a Duna-Tisza közén eső nagy terület, a Kis- és Nagy-Kunság és a Jászság a honfoglalás idejében betelepítetlenül maradt, mert szikes és így alkalmatlan volt a halászó, vadászó nép tanyájául és csak később szállták meg a bevándorló kunok. Ellentmond ennek a kecskeméti, szentesi és többi alföldi város múzeumainak anyaga és ásatásainak eredménye. I. Géza király megkoronáztatása idejében (1075) alapította a szentbenedeki apátságot, melynek — némelyek szerint gyanús, mások szerint interpolált — alapítólevelében fölemlíti a váci püspökség határait és birtokait. Tehát a váci püspökség ekkor már megállapított határokkal birt és ezekre természetben is lehetett hivatkozni, különben az alapítólevél említést tett volna a hetekkel vagy hónapokkal előbb alapított egyházmegyéről. A tévedés onnét van, hogy Túróczi krónikájában ezt írja: Géza király a mogyoródi győzelem emlékére a váci egyházat alapította. Az egyház alatt azonban nem az egyházmegyét, hanem a Boldogasszony-templomot kell értenünk. A Duna-Tisza köze, valamint Nógrád vármegye jelentékenyebb harcok nélkül jutott a honfoglalók birtokába és Árpád ezeket a területeket a fejedelmi nemzetség részére foglalta le, Szent István király pedig a váci püspöknek adományozta. A valóság tehát az, hogy Vác már a magyarok bejövetelekor nevezetes hely volt és Szent Isván király épen ezért alapított itt püspökséget Igaz, hogy a Naszál hegyvidékét ekkor még sűrű erdőség borította, melyben még a medvék is tanyáztak, de az, hogy a Duna kanyarulatának széles völgye vadon volt, csak későbbkori monda. Kétségtelen, hogy szláv törzsek laktak itt. A legrégibb orosz krónika szerint: a Dunamentén élő szlovén népre rátörtek a rómaiak és elvették földjüket, később a magyarok űzték el a rómaiakat, akik uralmuk alá vették a szlovénokat. A mai Vác, miként neve is mutatja ilyen szláv telepen épült. Jelentőségét mindenesetre nagyban emelte az a körülmény, hogy Szent István király az általa alapított nagyterjedelmű egyházmegye székhelyévé tette, de ezzel még nem lett Vác igazi város, mint ahogy nem volt Esztergom és Pest sem az, mert mindaz, ami a középkori város lényegét tette, még a nyugati népek legtöbbjénél is csak épen kezdődőben volt. A kereszténység behozatala, a püspökségek alapítása nagymérvű telepítéssel járt. A hittérítők és első püspökeink idegenek voltak. Sok idegen elemet hoztak magukkal, ezek a nyugati műveltséget terjesztve, meghonosították az ipart. Szent István feleségével, Gizellával, sok bajor