Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)

XV. Vác leírása

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

Vác leírása.

Vác rendezett tanácsú váró* a Magyar Építészeti Igazgatóság meghatározása szerint 47° 46’ 36” északi szélesség és a Grenwichtől számitott keleti hosszúság 36u 47’ 55'49” alatt, 118'198 méter magasságban fekszik a tenger színe fölött, a Duna balpartján azon a ponton, hol a széles folyam keleti irányát megváltoztatva hirtelen kanyarodással délnek fordul. A várossal szemben elterülő Szentendre-szigeten túl húzódnak a Kis-Duna mellett a Pilis hegység ágai. Ezek az erdős hegysorok alakjukat léptennyomon változtatva, fölötte bájos vidékké varázsolják a Dunának ezt a festői szépségű völgyszorosát, mely Esztergomtól Vácig terjed és a

Vác láíóJcéfje a Dunáról.

(Dörre Tivadar rajza.)

Kis-Magyar-Alföldet a Nagy-Magyar-Alföld medencéjével köti össze. Vác a Nagy-Magyar-Alföld budapesti medencéjében fekszik, melyet a magyar szigethegység rögei vesznek körül. A Visegrád előtt két ágba szakadt Duna hömpölygő árja méltóságos lassúsággal folyik innét már déli irányban az ország szíve felé. Balpartján alacsony emelkedéssel kezdődnek és fokozatosan magasodnak a váci hegyek, melyeken túl egyszerre szökken föl a 652 méter magas Naszál (Nagy Szál).

A Duna mostani medre a geológiai harmadkor végén alakult ki. Szélessége Vácnál 560 méter (a Mária Terézia-part kőfalától a Pokolcsárda kőfaláig számítva.) Vác határának kiváló jelentőséget kölcsönöz az, hogy talaját legna-