Tragor Ignác: Váci kalauz több képpel és egy térkép-melléklettel (Vác, 1929)

25

nyolcad részét a káptalan bírja, hétnyolcadát pedig a püspök. Mind a két városnak tulajdon bírája és tanácsa volt. Hivatalos elnevezése Püspök-Vác város és Kápta.la.n-Vác város volt. Az ikervárosok egyesülése 1859 február havában történt.

Közigazgatásilag a város egységes, csakis a kézbesítéseket teljesítő negyedmesterek szerint oszlik négy részre. A községi képviselő választásnál három kerületre oszlik (Alsóváros, Középváros és Felsőváros). A katolikus plébániák területe is két részre (Alsóvárosra és Felsővárosra) osztja a várost. A még manapság is szokásos külvárosok szerint való felosztás (Kisvác, Tabán, Krakó, Luxenburg, Burgundia, Kukorica-város) inkább történeti emlékű, az Alsó- és Felső- Cigányváros elnevezés pedig csak etnográfiái értékű. Alakját tekintve, Vác a soros községek közé tartozik, vagyis egy hosszabb utca mentén sorakoznak a házak jobbról és balról. Az egész várost hosszában átszelő főutca volt az összes utak történeti kifejlődésének tengelye. Vác legrégibb házai mind a főúton vannak. Egymást érik itt a törzsökös váci családok házai, a kanonokok lakásai stb. Ez az egy utcás típus Vác XVII. és XVIII. századbeli térképein is kivehető. A lakosság

T