Tragor Ignác: Váci kalauz több képpel és egy térkép-melléklettel (Vác, 1929)
10 elzárta Érsekújvár, Esztergom, Buda és Hatvan között. Végre feltűnik a múlt sápadó ködéből Károly lotharingiai herceg daliás alakja. 142 év igája után 1684 június 27-én visszafoglalja Vácot a töröktől. A felszabadult Vác várkapitánya Bottyán János (Vak Bottyán), a később híressé vált kuruc-generális lett. Ekkor csatolták vissza Vácot megint Festmegyéhez, ekkor tértek vissza idegenben bujdosó püspökei is, hogy új életre keltsék romjaiból A mai Vác tulajdonkép a XVII. század elején keletkezett Ekkor kezdett újból felépülni, ekkor népesedett be ismét, ekkor jöttek haza püspökei, ekkor állították föl a káptalant. Az újjáépítés munkája sokféle súlyos akadályba ütközött. Az anyagi eszközöket csak nagy nehézségekkel lehetett megszerezni, mert az egyházi birtokok visszaszerzését az udvari kamara emberei igen megnehezítették, a jövedelmeket pedig megnyirbálták. Balogh és Dvornikovich püspökök így is nagy buzgalommal fogtak az építkezés és telepítés munkájához, mely eredményesen haladt előre, míg II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának hadieseményei meg nem akasztották. Berkes András nagyprépost az egyházmegye papságával elsők között sorakozott a kibontott zászló alá A nagy fejedelem oltalomlevelet adott Vác városának, de az ellene fölbujtatott rácok 1703-ban fölgyujtották és a kiütött döghalál lakói nagy részét elpusztította. Az egyházmegye kormányzásának gondja három püspök alatt Berkes Andrást terhelte. Ez az apostoli buzgalmú főpap sokat fáradozott a szeminárium fölállítása, szerzetesrendek ide telepítése és a város fölvirágoztatása érdekében. Kollonics püspök is sokat tett a város építése és szépítése, valamint lakosságának jóléte ügyében. A városból kitelepített reformátusok számára külön községet jelölt ki s ezzel megvetette Kisvác alapját. A Habsburg-házi uralkodók a Magyarországot beol-
