Tragor Ignác: Váci kalauz több képpel és egy térkép-melléklettel (Vác, 1929)

8

Az ő tisztjei és zsoldosai tették a híres fekete sereg magvát. Ezt a fekete sereget aztán garázdálkodásai miatt épen Vác város panaszára és Vác vidékén verte szét 1492-ben Kinizsi Pál főkapitány.

Vác ragyogó napjainak fénye mindinkább homályosulni kezdett, amint előretört a félhold félelmetes hatalma. Brodarics püspök még tartotta a várat, melynek ormára aztán nemsokára kitűzték a próféta zászlaját, hogy közel másfél századig hirdesse az Iszlám dicsőségét. Török Bálint török had segítségével foglalta el Vácot 1541-ben, de csak 1544-ben fészkelte be magát benne végleg a török. Várát kijavította és megerősítette, hadianyagokkal kellően fölszerelte és tízezer katonát helyezett el benne. A templomokat mecsetekké alakította át, vagy fürdőknek rendezte be. A várban 50, a török városban 1000 zsindelyes ház és sok iskola volt. Elénk kereskedelmük [biztosítására hidat vertek a Dunán Szentendre szigetre. Vallási cselekményeik gyakorlására (mosakodás) hatalmas vízmüvet építettek, mely két kilométer távolságból hozta a vizet a dukai hegyekből. Ennek a vizével öntözték nagy kiterjedésű rizsföldjeiket, míg a Tabánt-lakő keresztények, a ráják, szőlőmíveléssel foglalkoztak, hogy termeljék számukra az Allah által tiltott bort, melyet ők „magyar sörbet“-nek neveztek el. A díszes székesegyház gazdag kincsei után is kutattak, de hiába, mert a káptalan megbízott tagjai azokat a levéltárral együtt a váci püspök magyar kézen maradt várába, Nógrádba szállították és ott elásták. Vác ebben az időben valóságos török város volt, vára pedig a szultán birodalmának végvára és Buda kulcsa. Ezért kellett meghódításáért, vagy megtartásáért sok vérnek folynia, de állandó tárgya volt a diplomáciai alkudozásoknak és békepontozatoknak is. Sztratégiai jelentősége, abban nyilvánult, hogy minden irányban útcsomópont volt és mint ilyen a közlekedési vonalak használatát biztosította, vagy