Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)
A Szentendrei Festők Társaságának jegyzőkönyvei, 1928–1951 (Közreadja és bevezeti: Schleininger Tamás)
hölgyek, Freitag Zoltán, később Czeglédi Miklós és Kántor Mihály [Kántor Andor] festő urak laktak, 21 A gyűlés örömmel állapította meg, hogy az ez idei kerti termékek eladásából, így főleg a gyümölcsértékesítésből befolyt összegekből szeptember hóban a tagok közös étkezése vált lehetségessé, ami arra serkenti a tagokat, hogy jövőre egy közös étkező állítassékfel Evégből a közgyűlés intézőbizottságot jelöl ki Bánovszky Miklós, Harmat Sándor, Heintz Henrik és Pándi Lajos urak személyében, a jövő évi, kizárólag közérdekű gazdasági kérdések, így pl a kertgazdálkodás, lakásértékesítés stb. intézésére. Az intéző bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy a mostani házmesternek tavaszra felmondjon, s még a tavaszi időjárás beállta előtt próbáljon feles haszonra kertészt fogadni Megbízást kapott a bizottság arra is, hogy a kert trágyázásáról és felszántásáról gondoskodjék. A költségek előteremthetése céljából a közgyűlés elhatározza pártoló tagok felvételét, akik kötelezik magukat pártoló tagsági díj fejében 3 éven át, évi P 12.-t fizetni Az alapszabályoknak fentiek értelmében való kiegészítésére, illetve módosítására a Társaság a belügyminiszter Úr engedélyét fogja kérelmezni A pártoló tagok gyűjtését a törzstagok vállalják. A közgyűlés megemlékezett róla, hogy a telepen ősszel három jól sikerült mulatság rendeztetett 2 *, továbbá, hogy Feszty Mása festőművésznő két ízben kiránduló társaságot vezetett Szentendrére, amely társaság tagjai B. Sverák és Ónodi törzstagoktól képet vásároltak. Ezután a közgyűlés véget ért, s azt az elnök bezárja. Kelt mint fent. Elnök helyett: Bánovszky Miklós Heintz Henrik Jeges Ernő 27 Tóth Antal foglalkozott azzal, hogy kikutassa, ki mikor dolgozott a telepen. Id. Tóth A.: A Szentendrei Festők Társasága, a városba látogató művészvendégek, valamint a szabadiskola résztvevői és a szentendreiek kapcsolata más művészeti társaságokkal 1926-1935 között. In. Szentendrei művészet 1926-35 között. Szentendrei Múzeumi Füzetek.2. 1997. Szerk. Kiss Joakim Margit. 5-19. Eszerint Opitz Gyöngyi ekkor festőnövendék volt. Perlakyné Módok Mária festőművész (1896-1971) ekkor Perlaky Ede, 1940-től Czóbel Béla felesége. Freytag Zoltán és Kántor Andor életműve feldolgozott. Ez az első említése annak, hogy az 1937-ben a Szentendrei Festők Társaságának tagjává választott Kántor itt dolgozott. 28 A SzFM Adattára az alábbi mulatságokról és rendezvényekről őriz dokumentumokat: Jelmezes bál, In. 1931. szept. 27. Sport; Pünkösd, 1935. június 9. Fotó, szerepel rajta Réti István és Glatz Oszkár is (Ltsz. К 67.689.1/35.); Kerti ünnepség, 1937. augusztus 14. Jeges Ernő által tervezett meghívó (Ltsz. 3270-91). Tóth Antal szíves közlése szerint ezek különféle rendű-rangú és célú rendezvények voltak. A jelmezbálok, amelyekből kettőt dokumentál fénykép, a maguk és közvetlen barátaik, vendégeik szórakozását szolgálta. Az 1935. június 9-én, Pünkösdkor összehívott találkozó szakmai rendezvény volt: a Réti tanítványok jöttek össze az ugyancsak Réti tanítványok művésztelepén. „Katalógusfotója" ismert és körülbelül hetven százalékban sikerült meghatározni rajta a részvevőket. Az 1937. évi kerti ünnepség a társadalmi kapcsolatokat volt hivatva építeni és erősíteni a városi polgárokkal, különösképpen a katonasággal, a helyőrséggel, amely új alakulat lehetett Szentendrén. A résztvevőket megörökítő fotón csak katonát (katonatisztet) lehet látni. Az ide készült meghívón reprodukált karikatúra érdekessége, hogy a Szentendrei Festők Társasága 1937. évi személyi állományát rögzíti, csaknem teljes bizonyossággal meghatározható módon. cf 25 >
