Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)

Mazányi Judit: Egy, a Szentendrei Művésztelepre vonatkozó 1930-as évekbeli dokumentum és annak értelmezése

Rózsa további megállapításai megkérdőjelezik Turchányi költői képét, aki Szentendrét csendes azilumnak nevezi, ahová„a fővárosi élet rohanása közepette egymásra talált és egymás kezét megragadó művészek a szent láng ápolására visszavonultak",

12 továbbá a ma néha-néha felbukkanó és a telep kezdeti éveinek állapotát szintén idealizálóan értékelő szándékokat. Más forrásokkal egybevetve a megállapítások hitelességét nincs okunk kétségbe vonni, az azonban bizonyos, az olykor semleges tények is erős pejoratív hangsúlyt kapnak. Például Jeges nem hanyagságból vagy érdektelenségből nem tartózkodik huzamosabb ideig a telepen, hanem azért, mert ösztöndíjat kap 1931 és 1933 között.

13 A pénzügyi elszámolásokra utaló megjegyzések ma már pontosan nem bizonyíthatók, az SZFM Adattárában őrzött pár elszámolás azonban nem kis mértékű nagyvonalúságra utal.

14 Rózsának a telepen uralkodó „léha" erkölcsökre utaló kritikáját tökéletesen alátámasztják Bánovszky Miklós, Kántor Andor, Onódi Béla

15 visszaemlékezéseiben felbukkanó, kedélyes anekdoták. Nehéz eldönteni, hogy ennek mértéke Szentendrén sajátosan meghaladta-e a polgári társadalom által a bohém művészekről kialakított kategória még elfogadható kereteit. Rózsa Miklós tehát elég pontos információkkal rendelkezett a telep és az iskola ügyeiről, de vajon honnan származtak információi? Egyik forrása Kántor Andor ma már hiányzó levele volt. Feltehetően személyes beszélgetések sora adott alapot véleményének megfogalmazásához. A tanúként megidézett személyek közül Aba Novákon

16 kívül mindenki valamilyen minőségben megfordul a telepen: tanárként, növendékként, vendégként, többségük 1929-től nem is egy alkalommal. Bizonyosnak tűnik, hogy Wellisch Margittal (akinek a nevét rosszul írja Rózsa) valamint Kelemen Emillel, Trojan Alfonzzal, továbbá Czimra Gyulával (akiknek a címét nem tudja) személyesen nemigen beszélhetett. Az alapító tagok közül egyedül Paizs Goebel neve tűnik fel, a meghívott tanárok közül pedig Herman Lipóté. Amennyiben a neveket 12 Dr. Turchányi: i.m. 5. 13i.m. 19. 14 Pénzügyi elszámolás SZFM Adattár Ltsz.: 1556-72. 15 Ld. Onódi id. mű; Hann Ferenc: Egy festő naplója (Bánovszky Miklós visszaemlékezése a szentendrei festészet kezdeteiről) Szentendre, 1996; A régi művésztelep (Kántor Andor emlékei), In.: A szentendrei régi művésztelep hatvan éve, (kiáll, kat), 1988. 16 A rendelkezésünkre álló, egyéb adatok szerint Aba Nóvák nem járt a telepen. Tanúként való megidézése azonban annyit jelent, hogy legalább alkalmilag meg kellett fordulnia ott. Az sem elképzelhetetlen, hogy Rózsa az általa hiányolt vezető mestert éppen a már Rómát is megjárt Aba Novákban vélte felfedezni. Mindez további kutatást igényel. <f 192 >