Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)

Chikán Bálint: Néhány dokumentum a Szentendrei Művésztelep korai éveiből

CHIKÁN BÁLINT Néhány dokumentum a Szentendrei Művésztelep korai éveiből A Ferenczy Múzeum adattárában meglehetősen kevés dokumentum tanúskodik a szentendrei művésztelep első időszakáról.

1 Ez az írás többféle dokumentumot közöl. Első helyen olyanokat, amelyek a létrejött szentendrei művésztelep anyagi helyzetére reflektálnak. Ezekből kiderül, hogy a társaságot nem a közös művészi cél mozgatta, hanem az, hogy együttesen könnyebben tudnak majd boldogulni, képet eladni, vagy éppen festőiskolát nyitni. A dokumentumokból hozzávetőleges képet kapunk arról is, hogy miként lehetett a modell foglalkoztatásával pénzhez jutniuk, s hogy a szobabérlet, mint anyagi forrás szintén jelentősnek tűnő bevételt eredményezett ugyan, mégis, ez ügyben a barátság néha fontosabbnak bizonyult, mint az anyagi érdek: így látták vendégül térítés nélkül Hincz Gyulát vagy Tornyai Jánost. A Hincz-féle vendégséget bizonyító dokumentum másik hozadéka Bindorffer Ferenc személyének felbukkanása, akiről a további dokumentumok is jelzik: kikerülhetetlen kísérője volt a korai szentendrei művészetnek, s mivel a telepen lakók és a nem telepiek mellett egyaránt találkozunk vele, személye mint összekötő kapocs is kutatást érdemelne. A Képzőművészeti Főiskola szerepét korábban csak odáig értékelték, hogy valamennyi alapító tag Réti István növendéke volt. De Bánovszky Miklós emlékirata alapján már Réti személyes szereplése is messzemenően leértékelődött, míg rajta túlmenően egyáltalán nem foglalkoztak Iványi Grünwald Bélával, aki pedig úgy tűnik, szintén mentoruk volt, s nem csak a nevét adta a társaság elnökségéhez. A közölt 1935-ös fotó Réti szerepét finomítja. Az Iványi Grünwald, illetve Tornyai levelek adalékkal szolgálnak a templomdombi freskókhoz is, a két Feszty Masa-féle szöveg pedig arra mutat rá, hogy 1935-ben milyen budapesti kapcsolatokat igyekeztek erősíteni a „telepisták". 1A dolgozat a korabeli kiállítások sajtóvisszhangjával nem kíván foglalkozni, csak a nem nyomtatott eredeti dokumentumok analízisére vállalkozik. cf 179 >