Kiss Joakim Margit szerk.: Szentendrei művészet 1926–1935 között (Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997)

Tóth Antal: A Szentendrei Festők Társasága, a városba látogagó művészvendégek, valamint a szabadiskola résztvevői és a szentendreiek kapcsolata más művészeti társaságokkal 1926–1935 között

valószínűsíti, hogy tagsági kötelékről volt, lehetett szó. Szentendrei működésükről nem tudunk, a szalonbeli kiállításon a műtárgylista tanúsága szerint nem vettek részt. 17. Somogyi adatgyűjtése alapján Haulisch (i. m. 19. 1.) írja, hogy az iskola vezetésére Iványi Grünwald Bélát, Szüle Pétert és Herman Lipótot kérték fel. A Pilishegyvidéki Hírek 1929. január 20. száma ezt látszik megerősíteni, amikor arról tudósít, hogy ez a három művész is helyet kap a telepen. A Pilishegyvídéki Hírek 1929. május 5. száma 3. 1. Iványi Grünwald Bélát nevezi meg mint iskolavezetőt, ugyanennek a lapnak szeptember 8. száma (8. 1.) Iványit és helyetteseként Herman Lipótot. 18. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola Évkönyve az 1928—29. tanévről (szerk.: dr. Ferenczy József, Bp. 1929. 31—111.1.) névjegyzékében festőnövendékként különböző évfolyamokban előfordulnak: Bán Tibor, Weisz Margit, Schillinger Ágnes, Péntek Klára, Baranyai Zsuzsa, Wellisch Margit, Reysser Ottó József, Szirmay Anna, Opitz Margit (Gyöngyi?), Klein Rózsa, Németh Béla, Reiss Mária (Mici?), Kari Ferenc, Hanzély Gizella. A többiek nevével nem találkoztunk. Oelmacher Anna 1972. július 26-án kelt levelében magát mint főiskolai hallgatót említi, aki részt vett a szentendrei szabadiskolán. Korrigáló tanárként Pándy Lajost tünteti fel. A szabadiskolából Péntek Klárira emlékszik vissza 1931-ből. (A szerző gyűjteményében.) Barta István 1973. szeptember 27-i visszaemlékezésében 1929—30-ból Schillinger Ágnest, Guttmann Editet és Weisz Margitot említi meg. (A szerző gyűjteményében.) A további neveket a szerző gyűjteményében található fényképek alapján a szentendrei régi telep tagjainak az azonosítása nyomán soroljuk fel. Elképzelhető persze, hogy civil személy is felkerült a listára. A Szentendrei Festők Társaság I. kiállításának katalógusa, Nemzeti Szalon, 1930. március hó kiállítói között találjuk: B. Baranyai Zsuzskát (sic), Brabeczné Wellisch Margitot, Reiser Ottó Józsefet, Sándorné Grósz Máriát, Szirmay Annát, Weisz Margitot. Kántor i. m. 10. 1. többüket mint vendégművészt tünteti fel. 19. A Szentendrei Festők Társasága I. kiállításának katalógusa, Nemzeti Szalon, 1930. március hó. 20. Haulisch i. m. 37—57. 1. Geller Katalin—Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep, Bp. 1987. 96. 1. Remsey Jenőné Frey Rózsa 1919-ben költözött Szentendrére. 20-as évekbeli helyi tartózkodásukról adalék a szerző gyűjteményéből. Apáti Abkarovits Béláról is feltételezhető, hogy a 30-as évek elején még Szentendrén tartózkodik. (Sári) Schalk László szentendrei tartózkodásáról: Nemzeti Szalon LXVIII. csoportkiállítása, 1930. november 21. Módokra többen úgy emlékeznek, hogy családi kapcsolatok révén 1929-ben már járt Szentendrén. Haulisch i. m. 37—57. 1. Kontha Sándor: Mészáros László, Bp. 1966. 47. 1. 55—56. 1. 22. Haulisch i. m. 37—57. 1. 23. Haulisch i. m. 100. 1. Perlrott Csaba Vilmos szentendrei előfordulásának és tartózkodásának két időpontja, 1921—22. és 1947-től haláláig, 1955-ig biztosan ismert. A visszaemlékezésekben viszont úgy él, hogy Grábertől való válása, tehát 1928 után az egyik Duna-parti házba költözött. Erre vonatkozik a kérdőjel. Conrad Gyula korai jelenléte inkább csak feltételezhető. Az 1950-es években biztosan Szentendrén élt. Lásd: Tóth Antal: Szentendrei művészet 1945 után, Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből. Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990. 21. 1. 24. Rozsnyai-ház, Kígyó u. 1. Jungl-ház, Bartók Béla út 16. (1930-tól Szent Imre herceg útja). Lieber-, később Boy-ház, Bartók Béla u. 8. Schilacher-ház, Szöllő köz 2. Malatinszky-ház, Püspök sor 20. 18