Kiss Joakim Margit szerk.: Szentendrei művészet 1926–1935 között (Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997)

Bodonyi Emőke: A szentendrei „római iskolások”. Neoklasszicizmus Szentendrén a harmincas évek első felében

Itt drapéria választja el egymástól a két teret. A fény bal oldalról világítja meg a helyiséget és élesen kirajzolódnak a motívumok árnyékos és világos részletei. Hasonló kompozíciós elv figyelhető meg Rozgonyi ebben az időben készült más képén is (Sakkozók 1932.).

98 Megmarad az elő- és háttérre tagolt perspektivikus térábrázolás, de a képtár nagyobbik részét betöltő figurák arca szemmagasságba kerül azokon a portrékon, amelyeket Heintz

; Pándy és Bánovszky ugyanarról a női modellről készítettek." Rozgonyi több képén megfigyelhető ugyanez az eljárás (Árvaházban).

100 Vörösruhás nő (1931) című képe

101 különösen figyelemre méltó. Feltehetően ez a festmény Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja, bár a konkrét ikonográfiái utalás csupán a kép középső tengelyében álló női figura köntöséből előbukkanó rózsacsokor. Ikonográfiái újításként értelmezhetjük azt, hogy a felesége jócselekedeteit számonkérő férjnek csak az árnyéka rajzolódik ki a szemközti falon. A jelenet olyan épületbelsőben játszódik, amelynek hirtelen rövidülő, perspektivikus tere szorongó metafizikus érzettel telíti a kompozíciót. Heintz Henrik életművéből ismerünk még egy ezekhez hasonló neoklasszicista művet. 1933-ban állította ki,,Kettős női portré" című festményét.

102 Tengerparti (vízparti) háttér előtt hajó belseje látszik két női figurával. Mindketten merev testtartásban, mozdulatlanul a távolba tekintenek. A kép jobb oldalán a hajó belsejében egy lépcsősor vezet felfelé. A lépcső alján embert imitáló negatív szobor forma áll mellkasára emelt kézzel és az egész testet takaró drapériával. Ez az értelmezhetetlen motívum csak fokozza a kép szürrealisztikus, metafizikus jellegét. A szentendrei festőknek ezek az alkotásai elsősorban az olasz Felice Casorati kompozícióihoz hasonlítanak és nem véletlenül Kontuly Béla ezekkel egyidőben készült festményeihez, akire szintén nagy hatással volt Casorati művészete. A figurák hangsúlyos elhelyezése, merev beállításuk, az enteriőr lineáris perspektívával való ábrázolása az enyészpont magasra helyezésével, éles fény-árnyék kontrasztok jellemzik ezeket a képeket. Kontulynál azonban a figurák plasztikus ábrázolása háttérbe szorul, míg a szentendreieknél ez erőteljesebben érvényesül. Patkó Károly festményeinek tagolt térábrázolása (Toilett 1931.)

103 és madárperspektívában ábrázolt olaszországi tájképei is ezekkel rokonítható.

104 Szentendrére Casorati hatása áttételesen érkezhetett, bár a harmincas évek elejére mind Heintz, mind Rozgonyi már visszatértek olaszországi útjaikról. 1925-ben jelent meg a Magyar Művészet hasábjain egy alapos tanulmány Casorati és Oppi művészetéről számos reprodukció kíséretében.

105 Az itthoni szakmai köztudat már a húszas évektől számon tarthatta az olasz Novecento stílustörekvéseit, amely rokonságot mutatott a német Neue Sachlichkeittel, és ennek szellemisége nem lehetett idegen a Münchenben is megforduló magyar művészek körében (Rozgonyi, Bánovszky, Heintz). A harmincas évek első felében Bánáti Sverák József művészete nem kapcsolódott sem társainak olasz orientációjú klasszicizálásához, sem Árkádia63