Kiss Joakim Margit szerk.: Szentendrei művészet 1926–1935 között (Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997)

Tóth Antal: A Szentendrei Festők Társasága, a városba látogagó művészvendégek, valamint a szabadiskola résztvevői és a szentendreiek kapcsolata más művészeti társaságokkal 1926–1935 között

a Magyar Képírók Egyesületében Boromisza Tibort, Apáti Abkarovits Bélát, Lajos Ferencet, * Miháltz Pált; a Képzőművészek Országos Egyesületében Bánovszky Miklóst, Rozgonyi Lászlót; a Miskolci Művészek Társaságában Döbröczöni Kálmánt,* Friml (Fónyi) Gézát,*; a Barabás Miklós Céhben Pirk Jánost,*; a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesületben Kántor Andort, Péchyné Rónay Kingát; a Budai Képzőművészeti Társulatban Kántor Andort. A Gresham asztaltársasághoz, vagy csoporthoz (nem hivatalos egyesület) tartozott: Kirchner (Elekfy) Jenő, Szobotka Imre, Kmetty János, Diener Dénes Rudolf, Czóbel Béla,* Novotny Emil Róbert,* Barcsay Jenő, Domanovszky Endre,* a Magyar Arcképfestők Társaságához Herman Lipót, Istókovits Kálmán, Szüle Péter, Kezdi Kovács Elemér, Sárkány Lóránd; a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületéhez Halasi Horváth István, Cserepes István, * Istókovits Kálmán, Kirchner (Elekfy) Jenő, Szuly Angéla; a Magyarországi Szociáldemokrata Művészek Szervezetéhez Bán Béla,* Fekete Nagy Béla,* Törzs Éva,* Szántó Piroska,* Z. Gács György,* Kühner Ilse,* Oelmacher Anna, Pap Gyula,* Szecsődiné Weinberger Klára,* Schubert Ernő* stb. A működésében üzleti szempontokat nyomatékosabban érvényesítő, tagjainak az anyagi biztonság megteremtését, a financiális felemelkedést célul tűző Munkácsy Céhben ugyancsak sok szentendrei művészt találunk: Istókovits Kálmánt, Iványi Grünwald Bélát, Kántor Andort, Kezdi Kovács Elemért, Hanzély Gizellát, Herman Lipótot, Bánovszky Miklóst, Brabeczné Wellisch Margitot, Cserepes Istvánt,* Diener Dénes Rudolfot, Feszty Mását, Förstner Dénest, Glatz Oszkárt, Halasi Horváth Istvánt, Rozgonyi Lászlót, Vörös Gézát, Péchyné Rónay Kingát, Anna Margitot,* Ámos Imrét.* Külön kell tárgyalnunk a Szinyei Merse Pál Társasággal való kapcsolatot, mivel ez a társaság sajátos gyakorlatot folytatott a szélesebb művésztársadalom érdekében és javára. Tagságát — az alapítók kivételével — olyan művészekkel gyarapította, akiknek előzőleg odaítélte művészi teljesítményük elismeréseképpen a Szinyei jutalomnak nevezet nagydíját. Szentendrei körből Szüle Péter (1925), Czóbel Béla* (1932), továbbá Mattioni Eszter (1938), Kirchner (Elekfy) Jenő (1941) és Kmetty János (1943) részesült e kitüntetésben és nyerte el a társasági tagságot. A Szinyei Társaság (alapítói között szerepelt Réti István, Iványi Grünwald Béla, Herman Lipót) kisebb díjait, így a Nemes Marcell alapítvány tájkép-díját (tallózott példák) Jeges Ernő, Paizs Goebel Jenő, Szobotka Imre, Diener Dénes Rudolf; a Zichy Mihály grafikai díjat Istókovits Kálmán, Miklós József, Ámos Imre* kapta meg. Korszakunkban talán legnagyobb jelentőséggel az ugyanitt elnyerhető utazási ösztöndíj bírt, amelynek kedvezményezettje volt a 30-as években Heincz Henrik, Deli Antal,* Barcsay Jenő, Rozgonyi László, Jeges Ernő, a harmincas évek elején Hincz Gyula, Mattioni Eszter stb. A jól átgondolt díjazási rendszer végén a kitüntető és dicsérő elismerés állott, amelyet a művészfiatalság bemutatásának a Szinyei Társaság által 1925-től rendszeresített fórumon, a Tavaszi Szalon elnevezésű tárlaton, a Nemzeti Szalonban ítéltek oda. Az elismertek névsorában bőségesen szerepelnek helyi körből való, illetve a későbbiekben azzá lett fiatal művészek.

32 14