Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Bódi Zsuzsanna: Lakodalmi szokások Ipolytölgyesen

a kásapénzszedés elmaradt, a zenészek részére azonban most is tányéroznak. A kállátósokhoz fűződő szokáscselekmények - a közös helyszín miatt - megszűntek, de a menyasszonykalács átadására sor kerül. Ezután a hagyományos lakodalom elemei változatlanok, kivéve a hajnali tűzrakást, a „menyasszony májának sütését". A gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás - a lakodalom időpontjának és helyszínének változása, valamint a lakodalomban töltött idő csökkenése - módosította a hagyományos lakodalom rendjét, de az alapvető funkciókban nem következett be változás. Ritkán fordult elő a faluban, hogy az egyházi szertartás elmaradt, csak akkor, ha a házasulok vagy szüleik foglalkozása ezt lehetetlenné tette. Az egyházi szertartáshoz kapcsolódó gyónás és áldozás, valamint az asszonyavatás máig a szokáskörhöz tartoznak. A 70-es évektől misével is kiegészült a templomi esküvő. Ipolytölgyes mai lakodalmi szokásait a hagyományos elemek továbbélése jellemzi, csak a kifejezetten egyik vagy másik lakodalmas házhoz kapcsolódó cselekmények maradtak el. A pénzszerző és szórakoztató funkciójú szokáselemekben kevesebb a változás. A lakodalom szereplői A vizsgált időszakban a lakodalom szereplőinek tevenységi köre és az őket megkülönböztető jelképek is változáson mentek át. A lakodalmi szokáskör cselekményei a házasodok köré csoportosultak. A többi résztvevőtől való megkülönböztetésükre elsősorban viseletük szolgál. A menyasszony viseletének változása a századfordulótól: Időszak Századelő 30-40-es évek 50-es évek 60-70-es évek 80-as évek Viselet színes népviselet (selyem szoknya, pruszlik, egy ing) fehér selyem népviselet fehér népviselet vagy fehér rakott szoknya és blúz kölcsönzött vagy csináltatott hosszú fehér ruha kölcsönzött hosszú fehér ruha Fejdísz magas koszorú színes virágokkal, rezgőkkel díszítve koszorúra visszahajtott fehér tüllfátyol (5., 6., 8.kép) mirtusz koszorú mirtusz koszorú (10. kép) mirtusz koszorú A lányok bérmálkozásakor készült fotókat (3., 4.kép) összevetve a menyasszonyokról készült korabeli képekkel (5., 6., 8.kép) feltételezhető, hogy előbb az egyházi szertartáson következett be a koszorúviselet változása és ez kihatással volt a menyasszony viseletére. A kezében a menyasszony eredetileg csak egy hímzett zsebkendőt tartott (6.kép), a népviselet elhagyásával jött divatba a lakodalmakon a menyasszonyi csokor. A menyecsketánchoz a menyasszony haját kontyba fésülték. A múlt század végén papírból készült „aranyos kontyot" viseltek és „fejszorítót", erre kötötték a kendőt.

38 A századelőn már a „tyúkosba" fésült konty volt divatban, ez maradt meg a 60-as évekig. A menyecskeruhába való öltözés a fehér menyasszonyi ruha viselésével egyidejűleg vált szokássá. A menyecskeruha alapszíne hagyományosan a piros szín, ami a városi viselet elterjedése után is (60-as évek) meghatározó szín maradt. 73