Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)
Ikvai-Szabó Emese: Tárgyak, vágyak, tények. Múzeumszociológiai felmérés Szentendre múzeumaiban
20. A kérdőívek összeállításánál, a kutatás megtervezése és az adatfeldolgozás során felhasznált szakirodalmak: Cseh-Szombathy László - Férge Zsuzsa Cszerk): A szociológiai felvétel módszerei. Budapest, KJK, 1968. Kolosi Tamás - Rudas Tamás: Empirikus problémammegoldás a szociológiában. Budapest, OMIKK -TÁRKI, 1988. Kerékgyártó Györgyné - Mundruczó György. Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. Budapest, MKKE. 1989., kézirat 21. 6 db hatvan perces audiokazetta, mindösszesen 360 perc hangzó anyag. 22. Az interjúk kérdéseit lásd: Melléklet, 8.4. alfejezet 23- Első kihelyezés: 1996. március 15. - utolsó kérdőívek begyűjtése: 1996. június 5. Ez az időszak a látogatási statisztikák szerint "előszezon" - kivéve a március 15.-i nemzeti ünnepet. Ezekben a hónapokban érkezik a látogatók 31-50,4 %-a a város múzeumaiba - a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1995. évi statisztikai adatgyűjtése alapján. Lásd 3.1. fej. 24. Forrás: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága stat. féld., 1995. 25. Lásd: Melléklet 26. V.o.: OTKA Háziorvosi privatizáció 1. с kutatás, 1994. Témavezető: dr. Orosz Éva 27. A statisztikai értékelés során a két nem értékelhető ív nem szerepel az alapmegoszlásban. N =173 (100%) 28. Az íveknek szándékosan formabontó külsőt adtam azzal, hogy arckép elhelyezésével, (fotó) a kutatói célokat ( elemző szándék a látogatók érdekében) hangsúlyozó, szennélyes megszólító jellegű bevezetőt készítettem, azzal a várakozással, hogy ebben a formában a megkérdezett nagyobb válaszadói hajlandóságot mutat. 29. Lásd alább az intézmények rangsorolásánál 30. Lásd alább a 7. kérdésre adott válaszok elemzése 31. V.o.: a 4. kérdésre adott válaszok elemzése 32. V.o.: Gergely Attila - Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetgondozás a szentendrei gyűjteményekben. Gödöllőiek, szentendreiek, p. 135. Stuclia Comitatensia 10., 1982. Szentendre Szerk.: Ikvai Nándor 33. A tetszési indexek önmagukban nehezen kezelhetőek, segítségükkel legfeljebb intézményközi összehasonlítások végezhetőek el helyi szinten. Kívánatos volna tehát a hasonló indexek összehasonlítása az ország más múzeumai között - de jelen munka készítésekor ilyen indexek nem, vagy nem összehasonlíthatóan álltak csak a szerző rendelkezésére. A tetszési indexek (mutatók) generálásának módszerét a megadott helyeken magyarázzuk. 34. V.o. a 6. és 8. kérdések 35. Az átlagok valamennyi válaszadó látogatási válaszát tükrözik. A 4 idegenvezető válaszadó látogatási gyakorisága nem "húzza fel " jelentősen az átlagot. 36. Az e kérdésre nem válaszolók nélkül. 37. A kikérdezés (kérdésfeltevés) tulajdonképpen ranghely-sorolást jelentett, azzal a feltételezéssel, hogy a leglátogatottabb múzeumok egyben a legnépszerűbbek is. A sarkos kérdésfeltevés célja az volt, hogy feltárjuk: a további összehasonlítások a "Iátogatottság=népszerűség" tételezést megerősítik-e, vagy sem. 38. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága 1994. évi stat. adatgyűjtése 39. A számítás módszeréből következik, hogy az 1,00-nál kisebb érték nem értelmezhető ranghelyként. 40. Gergely - Gergelyné, i.m. 152.-15341. A transzformáció lépései: A nem válaszolókat kiemeljük ("()"= missing) és létrehozzuk a válaszolók almintáját, majd a kilenc fokú skálán az 1 .-3. osztályközhöz a "tetszett", a 4.-6.-hoz a "kevésbé tetszett", a 7.-9.-hez a "nem tetszett" címkét rendeljük. 42. Az 1980. évi kutatás a Skanzent nem vizsgálta 43- Általában akkor számolunk súlyozott átlagot, ha az egyes értékek többször és különböző gyakorisággal fordulnak elő, vagyis különböző súllyal szerepelnek. Miután a tetszési index-számításánál az egyes csoportok közötti hatások úgy érvényesülnek, hogy a rangérték szóródik, a súlyozás indokolt. 360
