Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Ikvai-Szabó Emese: Tárgyak, vágyak, tények. Múzeumszociológiai felmérés Szentendre múzeumaiban

4.2.1.2.3. Gazdálkodás A gazdálkodás folyamatai - egzakt adatok hiányában - 1990-1995 között nem követhetőek nyomon. A beszámolók e fejezeteinek szerkezete egyrészt nem egységes - emiatt évről évre összehasonlíthatatlan - másrészt bizonyos naturális mutatók (szakdolgozói és egyéb létszámok, naturális jelzőszámok, átvett pénzeszközök felhasználásának teljesítési adatai, stb.) hiányoznak ezért a költségvetési tervek összehasonlítására van mód, annak is csak a végszámai (kiadási főösszeg) alapján. millió Ft Bevételek Kiadások Működési bevételek Ár-és díjbevételek Átvett pénzeszközök Összes bevétel 1990. 23,0 9,181 4,835 37,016 70,722 1991. a beszámoló pénzügyi részt egyáltalán nem tartalmaz, értékelhetetlen Bevételek Kiadások megyei támogatás intézményi bevételek átvett pénzeszközök Összes bevétel bér+bj. járulék beszerzés szolgáltatás, vásárlás Felhalmozás Összes kiadás 1992. 78,685 7,671 2,000 88,356 61,244 23,273 3,839 88,356 1993. 99,873 8,499 108,372 54,978 53,194 0,200 108,372 1994. 121,657 9,255 130,912 68,361 62,351 0,200 130,912 1995. 125,486 14,760 140,246 107,623 32,623** 140,246 benne: 0,300 m Ft átadott pénzeszköz A beszámolók pénzügyi része egyes adatainak összegzése, 1990 -1995 Amíg Pest megyében a látogatói forgalom 1990-1995 között 40%-kal csökken, addig az intézményi költségvetés nominálértéken közel négyszeresére nő. A hivatalos /|K árindex szerint a finanszírozás reálértéke 1993-ig megmaradt, 1993-1995 között viszont együttesen a reálfinanszírozás kb. 8,5-11%-kal veszített értékéből. A növekvő jegyár-bevétel mellett (amely az intézmény tervezett bevételei között- s emellett a kiadási oldalon is szerepel) egyre "többe" kerül egy látogató a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának. Ha a költségvetési kiadásokra vetítjük a látogatói forgalmat, kiderül, hogy egy statisztikailag rögzített látogatási aktusra (egy látogatóra) az intézményhálózat finanszírozásán keresztül a fenntartó önkormányzat évről-évre többet költ: az 1990. évi egy látogatóra jutó 220 Ft-tal szemben 1995-ben ez az összeg 599,50 Ft. A változás hat év távlatában 272,5%-os növekedést mutat. Hozzá kell tenni, hogy a jegyárak (a vendég "rész-finanszírozása") viszonylag követik a tényleges kiadásokat: a megye "legdrágább" intézményében, a Kovács Margit Múzeumban az 1990-es 25 Ft-os felnőtt jegyár 1995-re 200 Ft-ra , 800%-kal nőtt. Ez az áremelés természetesen nem jellemzi az összes intézményt. Ahhoz, hogy legalább részben "önfinanszírozóvá" válhassanak a múzeumok, átlagosan ennek az árnak a háromszorosáért (kb. 600 Ft-ért) kellene a megye minden múzeumában a vendégeknek jegyet váltania. Ez a jelen körülmények között elképzelhetetlen. 333